Dupla X

Itt egy kis tudományos magyarázat anyák napjára arról, hogy miért is lesznek annyira érzékenyek az anyukák a csecsemők sírásának hangjára. Egy friss tanulmány szerint ezért a szeretethormonként ismert oxitocin a felelős.

Egy újszülöttnek nem sok kommunikációs eszköz adatott, nagyjából az üvöltésen kívül nem igazán tudja máshogy közölni, hogy éppen mit is szeretne vagy mi a problémája. Ezért aztán nem meglepő, hogy a természet sikeresen megoldotta, hogy a szülők, elsősorban az anyák odafigyeljenek a babák „mondandójára”. Az ugyanis nem egészen véletlen, hogy a csecsemők sírását még a legfáradtabb anyukák sem tudják ignorálni, mivel ez a hang egész egyszerűen befurakodik az agyukba, ahol aztán nagyban befolyásolja bizonyos agyterületek működését.

Fotó: https://www.sciencenews.org

(tovább…)

A Föld napja alkalmából készült ez a remek animáció, amely elég jól bemutatja, hogy milyen mértékben szennyezik a környezetet az eldobált PET-palackok. A megoldás persze roppant egyszerű: tessék a hulladékot szelektálni!

A TED-Ed egy nagyszerű videót készített, amelyben három PET-palack sorsát követhetjük végig, a gyártásuktól kezdve, azon keresztül, hogy valakik elhajították azokat. A kisfilmből kiderül, hogy ezeknek a műanyag palackoknak nagyjából három lehetőségük van. Ennek megfelelően az első palack egy szeméttelepre kerül, ahol lassú bomlásuk során szépen beszennyezik a talajt, a második valamelyik óceánban végzi, ahol a többi szeméttel szigeteket alkotva a vizek élővilágát mérgezi meg, a harmadik pedig a szelektív hulladékgyűjtőkön keresztül újrahasznosításra kerül.

Fotó: http://www.theatlantic.com

(tovább…)

Maria Mitchell amerikai csillagász egyszer több mint háromezer kilométert utazott, hogy megfigyeljen egy napfogyatkozást. Mivel éppen most vagyunk túl a legutóbbi napfogyatkozáson, ezért aztán meg is emlékezünk róla és még néhány, a tudomány történetének kiemelkedő női tudósáról.

Maria Mitchell

Mitchell persze nem csak arról nevezetes, hogy sokat utazott, inkább csillagászati megfigyeléseivel érdemelte ki a hírnevet. 1847 például teleszkóp segítségével felfedezett egy üstököst, amelyet aztán róla neveztek el Miss Mitchell üstökösének. Bár nem ő volt az első nő, aki üstököst fedezett fel (Caroline Herschel német–brit csillagász volt az), de Mitchell volt az első női tagja az Amerikai Tudományos Akadémiának. (tovább…)

Egy teljesen újfajta technológia segítségével olyan 3D-s ruhák készülhetnek, amelyek olyan hatást keltenek, mintha szövetből készültek volna. Az új technológia jelentőségét az is jelzi, hogy az első prototípus máris bekerült a New York-i Modern Művészetek Múzeumának (MoMA) állandó gyűjteményébe.

Nem is volt az olyan régen, amikor Dita Von Teese az első 3D-nyomtatott ruhában feszített. Márpedig szó szerint feszített, ugyanis az eddigi 3D-s ruhák inkább egy páncélhoz hasonlítottak, és igencsak korlátozták annak a néhány (szerencsés?) modellnek a mozgását, akik már viselhettek ilyesmit. Most azonban nagyon úgy tűnik, hogy ennek a megpróbáltatásnak is vége szakad, a Nervous System dizájnstúdió ugyanis egy olyan technológiát fejlesztett ki, amely sokkal rugalmasabbá teszi a kinyomtatott ruhadarabokat. Az általuk gyártott 3D-s, műanyag ruhák már pörögni is tudnak, és úgy libbennek, mintha szövetből készültek volna.

(tovább…)

Persze, azért akadnak hiányosságok is az amúgy remek infografika tartalmában. Példának rögtön itt a pálinka, amely eszerint szilvából készül, de azért mi nagyon jól tudjuk, hogy a leleményesebbek alapvetően szinte bármiből képesek pálinkát főzni. Mindenesetre érdekes, hogy a világ különböző pontjain milyen alapanyagokból és milyen módszerekkel készítenek alkoholos italokat, bár mondjuk az nem egészen világos, hogy mit keres itt a fekete tea.

(tovább…)

Az ausztrál közszolgálati média azért tiltotta be a Peppa malac című rajzfilmsorozat egyik epizódját, mert abban túlságosan is barátságosan viszonyultak a pókokhoz. Ausztráliában viszont rengetek a mérges pók, ezért inkább óvatosságra intenék a gyerekeket a pókokkal kapcsolatban.

A brit Peppa malac A pók uram című részében egyebek közt az hangzik el, hogy nem kell félni a pókoktól, mivel azok nagyon kicsik, és nem bántanak. Ez valószínűleg igaz is lehet az Angliában található pókokra, a rajzfilmsorozatot azonban más országokban is vetítik, például Ausztráliában, ahol viszont rengeteg mérges pók faj éldegél.

(tovább…)

Több mint harminc művészt kért fel a Gates Alapítvány, hogy egy-egy alkotásukkal járuljanak hozzá a védőoltásokat népszerűsítő kampányukhoz. Az egyre erősödő oltásellenes mozgalom miatt ugyanis szükséges emlékeztetni az embereket a védőoltások hatékonyságára és fontosságára.

Nemrég tört ki egy kisebb kanyarójárvány Kaliforniában, annak ellenére, hogy ezt a betegséget már nagyjából sikerült eltüntetni az Egyesült Államokból. A megbetegedett gyerekek nagy része nem volt beoltva, és felmérés egyértelmű kapcsolatot talált a járvány és az oltásellenes szülői mozgalom között. Na, pont az ilyen esetek miatt gondoltak egyet Bill és Melinda Gates alapítványánál, és elindították a The Art of Saving a Life elnevezésű online kampányt, amely keretében több mint harminc művészeti alkotáson keresztül mutatnák be a védőoltások hatékonyságát és fontosságát.

Alexia Sinclair: Edward Jenner’s Smallpox Discovery

(tovább…)

Most aztán bárki tesztelheti a PlayBuzz jóvoltából, hogy női vagy férfi aggyal rendelkezik inkább. A teszt 15 keresztkérdésből áll, olyanokból, mint például hány könyvet olvasol el egy évben, milyen filmeket szeretsz vagy hiszel-e az igaz szerelemben. Már ha létezik egyáltalán női és férfi agy.

Ha valaki nem egészen biztos abban, hogy milyen aggyal is rendelkezik, annak most jött el az idő, hogy letesztelje. A kérdések ezen a linken találhatók, az viszont nem igazán derül ki, hogy tulajdonképpen mi alapján állították össze a tesztet. Arról sem kapunk semmilyen információt, hogy mit jelent az eredmény a számunkra, csak százalékban kapjuk meg azt.

(tovább…)

Az ajkak bizony a testünk legnyilvánosabb erogén zónái, de egy csók akár egy rakás különböző hormont is beindíthat, ezzel befolyásolva a gondolkodásunkat és az érzéseinket. A csókolózás ráadásul elválaszthatatlanul kötődik életünk néhány igencsak jelentős pillanatához, és a beszéden túllépő kommunikációs eszközt biztosít a számunkra.

Holland kutatók nemrég azt állapították meg, hogy egy 10 másodpercig tartó, alapos csókolózás közben a felek nagyjából 80 millió baktériumot adnak át egymásnak. Ez pedig, főleg a mostani náthával és influenzával terhelt időkben eléggé rémisztően hangzik. Sheril Kirshenbaum amerikai biológus szerint azonban a csókolózásnak jóval több előnye van annál, mintsem néhány kósza bacilus elriasszon minket tőle. Arról már nem is beszélve, hogy kézfogások útján nagyobb valószínűséggel lehet megbetegedni, mint csókváltáskor.

(tovább…)

Most pont aktuális is lehetne ez a remek time-lapse videó, amelyen igencsak jól követhető, hogyan is jönnek létre a hópelyheket alkotó hókristályok. Legalábbis a videón ez látható, a felvételeket készítő fotós ugyanis egy ügyes trükköt alkalmazott a time-lapse összeállításakor.

Állítólag nincs két egyforma hópehely, és ez a hópelyhek kialakulását nézve egyáltalán nem meglepő. Az egész folyamat egy éppen a felhőben szálló apró porszemmel kezdődik, amelyre szépen elkezd lerakódni a levegőben található vízpára. Ez aztán a zuhanás következtében jéggé fagy, és – a vízmolekulák formájának köszönhetően – először egy hatszög alakzat alakul ki, majd a hideg levegő hatására a hókristályokra egyre több vízmolekula rakódik le. A hatszög csúcsain gyorsabban növekszik a jég mennyisége, így az faágszerűen fejlődik tovább.

(tovább…)