Ezért annyira jó csókolózni

Az ajkak bizony a testünk legnyilvánosabb erogén zónái, de egy csók akár egy rakás különböző hormont is beindíthat, ezzel befolyásolva a gondolkodásunkat és az érzéseinket. A csókolózás ráadásul elválaszthatatlanul kötődik életünk néhány igencsak jelentős pillanatához, és a beszéden túllépő kommunikációs eszközt biztosít a számunkra.

Holland kutatók nemrég azt állapították meg, hogy egy 10 másodpercig tartó, alapos csókolózás közben a felek nagyjából 80 millió baktériumot adnak át egymásnak. Ez pedig, főleg a mostani náthával és influenzával terhelt időkben eléggé rémisztően hangzik. Sheril Kirshenbaum amerikai biológus szerint azonban a csókolózásnak jóval több előnye van annál, mintsem néhány kósza bacilus elriasszon minket tőle. Arról már nem is beszélve, hogy kézfogások útján nagyobb valószínűséggel lehet megbetegedni, mint csókváltáskor.

Kirshenbaum amúgy egy könyvet is írt a témáról A csókolózás tudománya címen, nemrég pedig a The Conversation nevezetű weboldalon foglalta össze néhány pontban a csókolózás előnyeit. „A csókolózás nemcsak a kórokozók átadásáról és a romantikáról szól” – írja. Az első szeretettel és biztonsággal kapcsolatos élményeink ugyanis pont az ajkakkal kapcsolatos tevékenységhez kötődnek, ez lenne a csókimitációként is magyarázható szoptatás, illetve a cumisüvegre rácuppanás. Ezek a korai események olyan fontos idegpályákat képeznek a babák agyában, amelyek aztán a csókolózást pozitív érzelmekhez társítják.

„Az ajkunk testünk legnyilvánosabb erogén zónái” – magyarázza tovább Kirshenbaum. Az állatokkal ellentétben az emberi ajkak kifordultak, mint egy kifordított pénztárca, ráadásul érzékeny idegvégződésekkel vannak telepakolva. Így az ajkak még egy vékony kis ecsettel is érintve is egy csomó információt közvetítenek az agyunk felé. Ezért aztán a csókolózás agyunk érzékeléssel kapcsolatos területeinek jó nagy részét aktiválja, beindít egy nagy rakás ingerületátvivő anyagot és hormont, amelyek hatással lesznek arra, hogy hogyan érzünk és mit gondolunk.

Például arra, hogy mit gondoljunk valakiről, akivel éppen közelebbről is megismerkednénk. Csókolózáskor ugyanis pont elég közel kerülünk ahhoz a személyhez, akivel esetleg komolyabb terveink is lennének, a valódi megismerés ugyanis az illaton, a tapintáson, és igen, az ízlelésen alapszik. Ezekből az érzékelésekből az agyunk már elég információt kap a célszemélyről, egy ember illatából például az illető DNS-éről is kapunk tudatalatti adatokat. Egy felmérés során a megkérdezett nők 66, a férfiak 59 százaléka állította, hogy vetett már véget egy bimbózó kapcsolatnak, mert a csókolózás nem sikerült a legjobban.

A csókolózás persze leginkább az érzelmi állapotunkat változtatja meg azzal, hogy sokféle kémiai szignál kibocsátását generálja. Egy szenvedélyes csók emeli a dopamin szintet, ami a vágyakozással kapcsolatos, a szerelem hormon néven is ismert oxitocint, amely elősegíti a közelség és a kötődés érzését, az adrenalint, amely növeli a pulzusszámot, és hatására izzadni kezdünk, a kortizolt, vagyis a stresszhormont, ami pedig csökkenti a nyugtalanságot. A csók tehát előkészíti testünket a következő megmérettetésre.

Kirshenbaum szerint a csókolózás komolyabb tanulmányozása csak mostanában kezdődött, annak ellenére, hogy a csók evolúciós és egyéni jelentősége már egy ideje elég nyilvánvaló. Az eddigi ismeretek viszont azt bizonyítják, hogy a csókolózásban sokkal több rejlik, mint azt elsőre gondolnánk.