1.0Dupla Xhttps://duplax.cafeblog.huCaptainBunnyhttps://duplax.cafeblog.hu/author/captainbunny/<p><strong>Most, hogy végre ismételten közeleg a kánikula, nem árt tudatosítani a napozni induló tömegekben, hogy mindenképpen kenjék be magukat valamilyen fényvédővel. Persze, nagyon jó dolog szép barnának lenni, de a napsugarak hosszú távon öregítik a bőrt és még rákot is okoznak.</strong></p> <p><a href="http://www.theatlantic.com/health/archive/2015/06/when-it-comes-to-choosing-a-sunscreen-everyone-is-getting-burned-by-their-own-ignorance/396173/" target="_blank">Nemrég</a> Miami Beach napfényes tengerpartján 50 darab égszínkék doboz jelent meg, bennük ingyenesen használható <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Sunscreen#Sun_Protection_Factor" target="_blank">naptejjel</a>. A kihelyezett 30-as faktorú fényvédőket azonban nem reklám célból helyezte ki az egyik naptejet gyártó cég, hogy majd az óvatlan strandolók alaposan bekenjék magukat, aztán már le sem tudjanak jönni a naptejezésről. A fényvédő-automatákat a város önkormányzata a Mount Sinai Egészségközponttal közösen rakta ki a partra, méghozzá azért, hogy megóvják a strandolni vágyókat a bőr idő előtti öregedésétől és persze a bőrrák kialakulásától.</p> [caption id="attachment_322" align="alignnone" width="600"]<a href="https://duplax.cafeblog.hu/files/2015/07/ecd96f88d.jpg"><img class="size-large wp-image-322" src="https://duplax.cafeblog.hu/files/2015/07/ecd96f88d-600x368.jpg" alt="Naptej-automata, Miami Beach /Kép: http://www.theatlantic.com" width="600" height="368" /></a> Naptej-automata, Miami Beach /Kép: http://www.theatlantic.com[/caption] <p><!--more-->Jó, az ott Miami Beach, nem pedig Balatonszemes (semmi bajom Balatonszemessel amúgy, remek kis hely, csak valamiért ez jutott először az eszembe, még mielőtt...), de a napsugarak károsítanak, és megfelelő védelem hiányában könnyedén leéghetünk, bárhol is napozunk éppen. Az UV-B sugarak által okozott leégés egy gyulladási folyamat eredménye, a bőr sejtjei ugyanis károsodnak az UV sugarak hatására, és az elhaló sejtek által kibocsátott anyagok végül is gyulladáshoz vezetnek. Az UV-A és UV-B sugarak ráadásul különböző módon a DNS-t is károsítják, ezzel mutációkat idéznek elő, a nagy mennyiségű mutáció pedig bőrrákot is <a href="http://www.iflscience.com/health-and-medicine/no-sunscreen-will-not-give-you-cancer" target="_blank">okozhat</a>.</p> <p>Az <a href="http://sciencemeetup.444.hu/2015/05/31/hasznaljatok-napkremet/" target="_blank">UV sugarak hatására</a> bőrünk pigmentsejtjei melanint kezdenek termelni, és végül is ez a festékanyag okozza a barnulást. Tehát nem azért barnulunk, mert az annyira jól néz ki, hanem ez a testünk védekezése az amúgy káros napsugarak ellen. A melanin ugyanis elnyeli az UV sugarak egy részét, ezzel valamelyest védelmet is biztosít, nemrég viszont <a href="http://www.sciencemag.org/content/347/6224/842" target="_blank">kiderült</a>, hogy ez a védelem csak ideiglenesen működik, és a melanin által elnyelt energia jóval a napozás után kezdi roncsolni a sejtek DNS-ét. Hosszútávon meg ráncosítja a bőrt. Szóval a napozás és a barnulás egyáltalán nem olyan egészséges, mint ahogy azt a napon heverészők gondolják.</p> [caption id="attachment_325" align="alignnone" width="600"]<a href="https://duplax.cafeblog.hu/files/2015/07/PA-17049165.jpg"><img class="size-large wp-image-325" src="https://duplax.cafeblog.hu/files/2015/07/PA-17049165-600x400.jpg" alt="Kép: https://home.bt.com" width="600" height="400" /></a> Kép: https://home.bt.com[/caption] <p>De, akkor mi lesz az igen fontos D-vitaminnal, amely pont a napsugárzás hatására termelődik? – kérdezhetik jogosan az egészségükre odafigyelő tömegek. Valóban, a D-vitamin kialakulását nagyban segítik az UV sugarak, és ha naptejjel bekenjük magunkat, akkor az – jobb esetben persze – visszaveri az ultraibolya sugárzást, a D-vitaminnak meg lőttek. A szükséges D-vitamin mennyiség létrejöttéhez azonban elegendő napi kb. 20 perc napozás is, világos bőrűeknek valamivel kevesebb, sötétebb bőrűeknek pedig valamivel több napon töltött időre van ehhez szükségük.</p> <p>A <a href="http://magyarnarancs.hu/tudomany/vasarra-vittuk-94555" target="_blank">világos bőr</a> ugyanis pont azért alakult ki, hogy a napsütéses órákban szegény vidékeken, például Észak-Európában élők minél gyorsabban „kitermeljék” magukban a kellő D-vitamin mennyiséget. Ezért minél világosabb bőrű valaki, annál érzékenyebb az UV sugárzásra, és annál nagyobb az esélye a rákos daganatok kialakulására is. Az evolúció úgy tűnik nem „gondolt” arra, amikor ezt a rendszert „létrehozta”, hogy a világos bőrű emberek majd déli, napsütötte tengerpartokra mennek nyaralni, ahol aztán alaposan leégnek majd, és végül bőrrák fog kialakulni náluk. A mostani felmelegedésre pedig még egyáltalán nem adaptálódtunk.</p> [caption id="attachment_324" align="alignnone" width="600"]<a href="https://duplax.cafeblog.hu/files/2015/07/image.jpg"><img class="size-large wp-image-324" src="https://duplax.cafeblog.hu/files/2015/07/image-600x338.jpg" alt="Kép: http://www.ctvnews.ca" width="600" height="338" /></a> Kép: http://www.ctvnews.ca[/caption] <p>Az Amerikai Bőrgyógyász Akadémia éppen ezért olyan fényvédőt ajánl, amely az UV sugárzás minél szélesebb spektruma elleni védelmet biztosít, vízálló és 30-as faktorral rendelkezik. Ez pont elég védelmet nyújt a káros sugárzás ellen, és nincs szükség, egyrészt a 30-nál magasabb faktorszámú krémekre, másrészt pedig a különféle specialitásokat tartalmazó naptejekre. Egy SPF–15-ös fényvédő kiszűri az UV-B sugarak nagyjából 93 százalékát, egy SPF–30-as a 97, míg egy SPF–50-es a 98 százalékát. 30-as faktor felett a különbség tehát a védelemben elenyésző, és csak a naptejek árában tűnik ki igazán.</p> <p>Amúgy a fényvédőt és később magát az SPF-et is egy svájci vegyésznek, Franz Greiternek köszönhetjük. Greiter 1946-ban jött ki az első valóban hatékony fényvédővel, mégpedig a hegyekben gyakori, magas UV sugárzás ellen készítette a Gletscher Crème nevű terméket. A kissé bonyolult képletű SPF besorolást pedig 1974-ben alkotta meg, amely aztán az egész világon elterjedt szabvány lett. Igaz, az SPF csupán az UV-B sugárzás elleni védelem hatékonyságát jelöli, mivel az UV-A sugarak káros hatása akkor még nem volt ismert. A becslések szerint az első Gletscher Crème kb. SPF–2-s faktorú lehetett.</p> <p>„A bőrrákos megbetegedések száma folyamatosan emelkedik, annak ellenére, hogy a melanoma a leginkább megelőzhető oka a ráknak” – mondta nemrég Jose Lutzky a Miamiban található Mount Sinai Egészségközpont melanoma programjának igazgatója egy sajtóeseményen. Lutzky szerint „az ingyenes naptejnek ugyanúgy mindenki számára elérhetővé kéne válnia, mint a közüzemi ivóvíznek”.</p> <p style="text-align: center">[embed]https://www.youtube.com/watch?v=o9BqrSAHbTc[/embed]</p>richhttps://duplax.cafeblog.hu/files/2015/07/image-150x150.jpg150150