1.0Dupla Xhttps://duplax.cafeblog.huCaptainBunnyhttps://duplax.cafeblog.hu/author/captainbunny/<p><strong>Maria Mitchell amerikai csillagász egyszer több mint háromezer kilométert utazott, hogy megfigyeljen egy napfogyatkozást. Mivel éppen most vagyunk túl a legutóbbi napfogyatkozáson, ezért aztán meg is emlékezünk róla és még néhány, a tudomány történetének kiemelkedő női tudósáról.</strong></p> [caption id="attachment_162" align="alignnone" width="600"]<a href="https://duplax.cafeblog.hu/files/2015/03/MTIwNjA4NjMzOTE2NjU1MTE2.jpg"><img class="size-large wp-image-162" src="https://duplax.cafeblog.hu/files/2015/03/MTIwNjA4NjMzOTE2NjU1MTE2-600x600.jpg" alt="Maria Mitchell" width="600" height="600" /></a> Maria Mitchell[/caption] <p><a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Maria_Mitchell" target="_blank">Mitchell</a> persze nem csak arról nevezetes, hogy sokat utazott, inkább csillagászati megfigyeléseivel érdemelte ki a <a href="http://www.livescience.com/43957-amazing-women-scientists.html?cmpid=514627_20150304_41495386&adbid=10152601377726761&adbpl=fb&adbpr=30478646760" target="_blank">hírnevet</a>. 1847 például teleszkóp segítségével felfedezett egy üstököst, amelyet aztán róla neveztek el Miss Mitchell üstökösének. Bár nem ő volt az első nő, aki üstököst fedezett fel (<a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Caroline_Herschel" target="_blank">Caroline Herschel </a>német–brit csillagász volt az), de Mitchell volt az első női tagja az Amerikai Tudományos Akadémiának.<!--more--></p> [caption id="attachment_163" align="alignnone" width="600"]<a href="https://duplax.cafeblog.hu/files/2015/03/timthumb.jpg"><img class="size-large wp-image-163" src="https://duplax.cafeblog.hu/files/2015/03/timthumb-600x352.jpg" alt="Marie Curie" width="600" height="352" /></a> Marie Curie[/caption] <p><a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Marie_Curie" target="_blank">Marie Curie</a> lengyel származású fizikus és kémikus neve persze mindenkinek ismerős, de mivel eléggé <a href="http://www.smithsonianmag.com/science-nature/ten-historic-female-scientists-you-should-know-84028788/?fb_locale=es_LA&page=1" target="_blank">kihagyhatatlannak</a> tűnik, ezért aztán nem is hagyjuk ki a radioaktivitás kutatásának úttörőét, aki férjével, Pierre Curie-vel együtt felfedezte a rádiumot és a polóniumot. Ezért pedig 1903-ban meg is kapták a fizikai Nobel-díjat, így Marie Curie lett az első nő, aki megkapta a legmagasabb tudományos elismerést. 1911-ben ráadásul még a kémiai Nobel-díjat is neki ítélték. Bónuszként lánya, <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Ir%C3%A8ne_Joliot-Curie" target="_blank">Irène Joliot-Curie</a> is kémiai Nobel-díjat kapott 1934-ben, méghozzá férjével együtt, a mesterséges radioaktivitás felfedezéséért.</p> [caption id="attachment_164" align="alignnone" width="600"]<a href="https://duplax.cafeblog.hu/files/2015/03/14_0527-rcarson-office.jpg"><img class="size-large wp-image-164" src="https://duplax.cafeblog.hu/files/2015/03/14_0527-rcarson-office-600x300.jpg" alt="Rachel Carson" width="600" height="300" /></a> Rachel Carson[/caption] <p><a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Rachel_Louise_Carson" target="_blank">Rachel Carson</a> amerikai tengerbiológus és természetvédő, aki a Néma tavasz című 1962-es könyvében írt először a növényvédő szerek veszélyeiről. Carson írása először a New Yorker magazinban jelent meg, és nagyban hozzájárult a környezettudatos gondolkodás társadalmi elfogadottságához. Munkássága a nemzetközi környezetvédő mozgalom elindításában is komoly szerepet játszott.</p> [caption id="attachment_165" align="alignnone" width="600"]<a href="https://duplax.cafeblog.hu/files/2015/03/130410150238-independent-woment-women-in-science-rosalind-elsie-franklin-horizontal-large-gallery.jpg"><img class="size-large wp-image-165" src="https://duplax.cafeblog.hu/files/2015/03/130410150238-independent-woment-women-in-science-rosalind-elsie-franklin-horizontal-large-gallery-600x338.jpg" alt="Rosalind Franklin" width="600" height="338" /></a> Rosalind Franklin[/caption] <p><a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Rosalind_Franklin" target="_blank">Rosalind Franklin</a> brit kémikus és krisztallográfus nagyban hozzájárult a DNS szerkezetének felfedezéséhez. Az ő röntgenfelvételei alapján alkotta meg Francis Crick és James Watson a DNS kettős spirál modelljét 1953-ban. Az utóbbi két kutató 1962-ben meg is kapta a Nobel-díjat a felfedezésért. Franklin akkor már nem élt, 1958-ban, 37-éves korában hunyt el petefészekrákban.</p> [caption id="attachment_167" align="alignnone" width="600"]<a href="https://duplax.cafeblog.hu/files/2015/03/P_13.jpg"><img class="size-large wp-image-167" src="https://duplax.cafeblog.hu/files/2015/03/P_13-600x373.jpg" alt="Lise Meitner" width="600" height="373" /></a> Lise Meitner[/caption] <p><a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Lise_Meitner" target="_blank">Lise Meitner</a> osztrák fizikust az „atombomba anyjaként” szokták emlegetni, miután német kollégájával Otto Hahn kémikussal együtt felfedezték a maghasadást. Pontosabban Meitner elméleti magyarázatot adott a Hahn által létrehozott jelenségre, és ő volt az is, aki maghasadás nevet adta. Hahn 1944-ben ezért Nobel-díjat kapott, Meitner azonban nem, de legalább 1997-ben egy kémiai elemet elneveztek róla, méghozzá a <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Meitnerium" target="_blank">meitneriumot</a> (Mt).</p> [caption id="attachment_168" align="alignnone" width="600"]<a href="https://duplax.cafeblog.hu/files/2015/03/c7638411abd9665bd9c45fa91d02e790.jpg"><img class="size-large wp-image-168" src="https://duplax.cafeblog.hu/files/2015/03/c7638411abd9665bd9c45fa91d02e790-600x479.jpg" alt="Barbara McClintock" width="600" height="479" /></a> Barbara McClintock[/caption] <p><a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Barbara_McClintock" target="_blank">Barbara McClintock</a> amerikai biológus a genetikai kutatások nagy úttörőjének számít, és nem mellesleg minden idők egyik legnagyszerűbb citogenetikusának. Elkészítette a kukorica géntérképét, és egy csomó fontos genetikai szabályt bizonyított, ráadásul arra is rájött, hogy a gének képesek elmozdulni eredeti helyükről, és „ugrálni” a kromoszómán belül, illetve a kromoszómák között. Ez utóbbi, transzpozíciónak elnevezett felfedezéséért 1983-ban orvosi Nobel-díjat kapott.</p> [caption id="attachment_169" align="alignnone" width="600"]<a href="https://duplax.cafeblog.hu/files/2015/03/0Qn8yFwf1Jz-p2kMo.jpg"><img class="size-large wp-image-169" src="https://duplax.cafeblog.hu/files/2015/03/0Qn8yFwf1Jz-p2kMo-600x399.jpg" alt="Jane Goodall" width="600" height="399" /></a> Jane Goodall[/caption] <p><a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Jane_Goodall" target="_blank">Jane Goodall</a> angol primatológus, antropológus, etológus, akinek a csimpánzok viselkedéséről és szociális életéről Tanzániában készített tanulmányai gyökeresen változtatták meg a főemlősökkel kapcsolatos gondolkodásmódot. Goodall ma (80 évesen) is igen aktív, a csimpánzok természetes élőhelyének megőrzésén munkálkodik. Elismerésinek felsorolásától helyhiány miatt ezúttal eltekintünk.</p> [caption id="attachment_170" align="alignnone" width="600"]<a href="https://duplax.cafeblog.hu/files/2015/03/2fb4242dd2b01b1d4679fd91b1f8ec843c879d0d.jpg"><img class="size-large wp-image-170" src="https://duplax.cafeblog.hu/files/2015/03/2fb4242dd2b01b1d4679fd91b1f8ec843c879d0d-600x338.jpg" alt="Jocelyn Bell Burnell" width="600" height="338" /></a> Jocelyn Bell Burnell[/caption] <p><a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Jocelyn_Bell_Burnell" target="_blank">Jocelyn Bell Burnell</a> észak-ír asztrofizikus fedezte fel az első <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Pulz%C3%A1r" target="_blank">pulzárokat</a> (gyorsan forgó neutroncsillagokat) 1967-ben a Cambridge-i Egyetem doktorandusz hallgatójaként. A felfedezésért Bell kutatásvezetője és a kutatócsoport irányítója meg is kapta a fizikai Nobel-díjat, Bell maga azonban valahogy kimaradt a díjosztásból. Jelenleg a Skót Tudományos Akadémia elnöke, és az első nő, aki betölti ezt a posztot.</p> [caption id="attachment_171" align="alignnone" width="600"]<a href="https://duplax.cafeblog.hu/files/2015/03/oqw6blcxpke4d7ww8jsf.jpg"><img class="size-large wp-image-171" src="https://duplax.cafeblog.hu/files/2015/03/oqw6blcxpke4d7ww8jsf-600x520.jpg" alt="Dorothy Hodgkin" width="600" height="520" /></a> Dorothy Hodgkin[/caption] <p><a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Dorothy_Hodgkin" target="_blank">Dorothy Hodgkin</a> brit kémikus krisztallográfus röntgenfelvételek segítségével állapította meg, többek között a penicillin, az inzulin és a B12-vitamin háromdimenziós szerkezetét. Az utóbbiért 1964-ben kémiai Nobel-díjat kapott. 2010-ben, 16 évvel Hodgkin halála után, a brit Királyi Posta bélyegsorozatot adott ki a Royal Society (Királyi Természettudományos Társaság) 350 éves fennállásának tiszteletére. A bélyegeken a társaság 10 legillusztrisabb tagja szerepelt, pl. Isaac Newton, Benjamin Franklin és Dorothy Hodgkin, az egyetlen nő.</p> [caption id="attachment_172" align="alignnone" width="600"]<a href="https://duplax.cafeblog.hu/files/2015/03/Mary-Anning.jpg"><img class="size-large wp-image-172" src="https://duplax.cafeblog.hu/files/2015/03/Mary-Anning-600x399.jpg" alt="Mary Anning" width="600" height="399" /></a> Mary Anning[/caption] <p><a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Mary_Anning" target="_blank">Mary Anning</a> brit fosszíliagyűjtő, őslénykutató 1811-ben kiásott egy krokodilkoponyának gondolt maradványt, amelyet később <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Ichthyoszauruszok" target="_blank">Ichthyoszaurusznak</a> neveztek el. Ez a kora jura időszakból származó halgyíkféle indította be Anning karrierjét, aki ezen kívül még több ezer ősmaradványt gyűjtött össze. Munkájával pedig alapvetően megváltoztatta az őskorral és a Föld történetével kapcsolatos tudományos gondolkodást.</p> <p><a href="https://duplax.cafeblog.hu/files/2015/03/10906429_1057571984263812_8634704322929611899_n.jpg"><img class=" size-full wp-image-160 aligncenter" src="https://duplax.cafeblog.hu/files/2015/03/10906429_1057571984263812_8634704322929611899_n.jpg" alt="10906429_1057571984263812_8634704322929611899_n" width="610" height="760" /></a></p> <p>(Talán folytatjuk.)</p>richhttps://duplax.cafeblog.hu/files/2015/03/0Qn8yFwf1Jz-p2kMo-150x150.jpg150150