Miért tűntek el a női programozók?

1.0Dupla Xhttps://duplax.cafeblog.huCaptainBunnyhttps://duplax.cafeblog.hu/author/captainbunny/Miért tűntek el a női programozók?Míg régebben a nők szép számmal képviseltették magukat az számítástechnika úttörői között, addig mára szinte nagyítóval kell keresni a női programozókat. A nagy változás valamikor a ’80-as években, a személyi számítógépek elterjedésével kezdődött. A számítógép-tudomány eléggé férfiak uralta ágazatnak számít, azonban <a href="http://www.worldsciencefestival.com/2014/10/women-tech-since-beginning/" target="_blank">ez nem mindig volt így</a>, ugyanis az első digitális számítógépek programozói között elég sok nőt találhatunk. <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Ada_Lovelace" target="_blank">Ada </a><a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Ada_Lovelace" target="_blank">Lovelace</a> angol grófnő és matematikus például a világ első számítógépes programozójának számít, mivel feltehetőleg ő írta az első olyan algoritmust 1843-ban, amelyet egy gépnek kellett elvégeznie. <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Grace_Hopper" target="_blank">Grace Hopper</a> amerikai ellentengernagy és persze matematikus 1952-ben elkészítette az első fordítóprogramot, a szintén amerikai <a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Frances_E._Allen" target="_blank">Frances Allen</a> pedig új módszereket fejlesztett ki a fordítóprogramok optimalizálására a ’60-as és a ’70-es években. Allen volt mellesleg az első nő, aki megkapta a számítástechnika Nobeljének számító <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Turing-d%C3%ADj" target="_blank">Turing-díjat</a> 2006-ban. <a href="https://duplax.cafeblog.hu/files/2014/11/120307054822-women-old-fashioned-computer-horizontal-large-gallery.jpg"><img class="alignnone size-large wp-image-27" src="https://duplax.cafeblog.hu/files/2014/11/120307054822-women-old-fashioned-computer-horizontal-large-gallery-600x337.jpg" alt="120307054822-women-old-fashioned-computer-horizontal-large-gallery" width="600" height="337" /></a> 1958-ban <a href="http://www.ieeeghn.org/wiki/index.php/Oral-History:Elsie_Shutt" target="_blank">Elsie Shutt</a> megalapította az egyik első szoftvercéget az Egyesült Államokban, a cégében az összes programozó nő volt. Hasonlóan járt el 1962-ben <a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Steve_Shirley" target="_blank">Stephanie „Steve” Shirley</a>, aki Britanniában alapított egy olyan szoftvercéget, ahol a 300 programozó közül csupán három volt férfi. A cég így működött egészen 1975-ig, amikor is a nemi diszkriminációs törvény miatt változtatnia kellett a cég foglalkoztatáspolitikáján. Shirley amúgy a Steve nevet használta, hogy jobban tudjon boldogulni a férfiak dominálta üzleti életben. A ’40-es években pedig hat programozónőt választottak ki arra a feladatra, hogy segítsen összeállítani és beprogramozni a világ első elektronikus, digitális számítógépét, az <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/ENIAC" target="_blank">ENIAC</a>-ot. Évtizedeken keresztül a számítástechnikát tanuló nők száma gyorsabban növekedett, mint a férfiaké. A ’80-as évek közepén viszont ez a szám gyors zuhanásnak indult, míg más, technikai, jogi vagy orvosi szakokon a női diákok aránya tovább növekedett. Az NPR azonban nemrég az <a href="http://www.npr.org/blogs/money/2014/10/21/357629765/when-women-stopped-coding" target="_blank">egyik műsorában</a> egyfajta magyarázatot adott a programozónők hirtelen eltűnésére. Szerintük ugyanis ezért a személyi számítógépek elterjedése a felelős, pontosabban az a kép, amely azt sugallta, hogy ezek a masinák kizárólag a fiúk szórakoztatására szolgálnak. Akkoriban az otthoni számítógépeket nagyrészt játékra használták, a focis, lövöldözős, autóversenyzős, verekedős játékokkal pedig kimondottan a fiúkat célozták meg. <a href="https://duplax.cafeblog.hu/files/2014/11/womed_code.jpg"><img class="alignnone size-large wp-image-28" src="https://duplax.cafeblog.hu/files/2014/11/womed_code-600x270.jpg" alt="womed_code" width="600" height="270" /></a> Ehhez még hozzájöttek az olyan korabeli geek filmek, mint a <a href="http://www.port.hu/kulonos_kiserlet_weird_science/pls/w/films.film_page?i_film_id=4776" target="_blank">Különös kísérlet</a> (1985), <a href="http://www.port.hu/a_suttyok_visszavagnak_revenge_of_the_nerds/pls/w/films.film_page?i_film_id=8597" target="_blank">A suttyók visszavágnak</a> (1984) vagy a <a href="http://www.port.hu/haborus_jatekok_wargames/pls/w/films.film_page?i_film_id=62755" target="_blank">Háborús játékok </a>(1983), és máris érthetővé válik, hogy miért is ment el a lányok kedve a programozástól. Vagy – mint az egy 1990-es felmérésből kiderül – a szülők miért vásároltak számítógépet inkább a fiúgyerekeknek, még akkor is, ha a lányok nagyobb érdeklődést mutattak a komputerek iránt. Ma már több kezdeményezés is létezik arra, hogy a lányokat visszavezesse a programozás világába, és most nem is igazán a filmekben egyre inkább feltűnő, vagány hekkercsajokon lenne a hangsúly. A Google például a <a href="https://www.madewithcode.com" target="_blank">Made with Code</a> elnevezésű programja keretében 50 millió dollárt fektet abba, hogy a lányokat programozásra ösztönözze. De ilyen projekt még az amerikai <a href="http://girlswhocode.com" target="_blank">Girls Who Code</a> vagy éppen a magyar <a href="http://skool.org.hu/index.html#" target="_blank">Skool</a> is. [embed]https://www.youtube.com/watch?v=Bo11JJgj1cU[/embed]richhttps://duplax.cafeblog.hu/files/2014/11/womed_code-150x150.jpg150150