{"version":"1.0","provider_name":"Dupla X","provider_url":"https:\/\/duplax.cafeblog.hu","author_name":"CaptainBunny","author_url":"https:\/\/duplax.cafeblog.hu\/author\/captainbunny\/","title":"A n\u0151, aki legy\u0151zte a mal\u00e1ri\u00e1t","html":"

A friss Nobel-d\u00edjas Juju Tu azt a feladatot kapta a k\u00ednai p\u00e1rtvezet\u00e9st\u0151l, hogy tal\u00e1lja meg a mal\u00e1ria ellenszer\u00e9t. A kutat\u00e1s idej\u00e9re m\u00e9g a saj\u00e1t l\u00e1ny\u00e1t is k\u00e9nytelen volt \u00e1llami int\u00e9zetbe adni. A sikert v\u00e9g\u00fcl egy \u0151si k\u00ednai gy\u00f3gym\u00f3dnak k\u00f6sz\u00f6nhette.<\/strong><\/p>\r\n

Id\u00e9n az orvosi Nobel-d\u00edjat h\u00e1rom tud\u00f3s kapta megosztva: az \u00edr William C. Campbell \u00e9s a jap\u00e1n Omura Szatosi a fonalf\u00e9reg-fert\u0151z\u00e9sek, m\u00edg a k\u00ednai Juju Tu<\/a> a mal\u00e1ria kezel\u00e9s\u00e9nek kidolgoz\u00e1s\u00e1\u00e9rt. Persze mindh\u00e1rom kutat\u00f3 teljes\u00edtm\u00e9nye elismer\u00e9sre m\u00e9lt\u00f3, a k\u00ednai tud\u00f3sn\u0151 munk\u00e1ja m\u00e9gis valamennyire kiemelkedik a mez\u0151nyb\u0151l. Tu ugyanis egy szigor\u00faan titkos katonai projekt keretei k\u00f6z\u00f6tt dolgozta ki a mal\u00e1ria ellenszer\u00e9t.<\/p>\r\n[caption id=\"attachment_465\" align=\"alignnone\" width=\"600\"]\"Juju<\/a> Juju Tu \/K\u00e9p: https:\/\/www.newscientist.com[\/caption]\r\n

A k\u00ednai p\u00e1rtvezet\u00e9s m\u00e9g 1967-ben ind\u00edtotta el az 523 (mivel m\u00e1jus 23-\u00e1n kezd\u0151d\u00f6tt a kutat\u00f3munka) elnevez\u00e9s\u0171, titkos katonai projektet, amelynek c\u00e9lja a mal\u00e1ria gy\u00f3gym\u00f3dj\u00e1nak kidolgoz\u00e1sa volt. A projektet maga Mao Ce-tung utas\u00edt\u00e1s\u00e1ra ind\u00edtott\u00e1k el, m\u00e9ghozz\u00e1 az\u00e9rt, mert a vietnami h\u00e1bor\u00faban a betegs\u00e9g komoly gondot okozott a k\u00ednaiak \u00e1ltal t\u00e1mogatott, kommunista \u00e9szak-vietnami alakulatoknak.<\/p>\r\n

Miut\u00e1n az \u00f6sszes kipr\u00f3b\u00e1lt szintetikus anyaggal kudarcot vallottak, a k\u00ednai korm\u00e1nyzat az \u0151si gy\u00f3gy\u00e1szathoz fordult seg\u00edts\u00e9g\u00e9rt. \u00cdgy ker\u00fclt a k\u00e9pbe Juju Tu, aki akkort\u00e1jt \u00e9ppen a pekingi Hagyom\u00e1nyos K\u00ednai Orvosl\u00e1s Akad\u00e9mi\u00e1j\u00e1n dolgozott gy\u00f3gyszer\u00e9szk\u00e9nt. 1969-ben Tu azt a feladatot kapta, hogy a hagyom\u00e1nyos k\u00ednai gy\u00f3gy\u00e1szatban haszn\u00e1lt gy\u00f3gyn\u00f6v\u00e9nyeket kutassa, \u00e9s lehet\u0151leg ezek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel tal\u00e1ljon hat\u00e1sos gy\u00f3gym\u00f3dot a mal\u00e1ri\u00e1ra.<\/p>\r\n[caption id=\"attachment_464\" align=\"alignnone\" width=\"600\"]\"Juju<\/a> Juju Tu az '50-es \u00e9vekben \/K\u00e9p: http:\/\/www.theguardian.com[\/caption]\r\n

Tu K\u00edna mal\u00e1ria s\u00fajtotta d\u00e9li tartom\u00e1ny\u00e1ba utazott, hogy ott tanulm\u00e1nyozhassa a betegs\u00e9get. Mivel f\u00e9rj\u00e9t ezid\u0151t\u00e1jt vid\u00e9kre k\u00fcldt\u00e9k \u00e1tnevel\u00e9s c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l, ez\u00e9rt Tu k\u00e9nytelen volt n\u00e9gy \u00e9ves l\u00e1ny\u00e1t \u00e1llami gondoz\u00e1sba adni. Amikor f\u00e9l \u00e9v m\u00falva haza\u00e9rkezett, a l\u00e1nya nem ismerte meg, \u00e9s nem \u00e9rtette, hogy mi\u00e9rt kell egy \u201eidegen n\u00e9nivel\u201d elmennie. \u201eA munka volt a legfontosabb, \u00edgy fel kellett \u00e1ldoznom a mag\u00e1n\u00e9letemet\u201d \u2013 nyilatkozta k\u00e9s\u0151bb a New Scientist magazinnak.<\/p>\r\n

A kutat\u00f3munka sor\u00e1n Juju Tu \u00e9s koll\u00e9g\u00e1i t\u00f6bb mint 2000 k\u00ednai gy\u00f3gyn\u00f6v\u00e9nyt vizsg\u00e1ltak meg, de csak egy, az egyny\u00e1ri \u00fcr\u00f6m<\/a> (Artemisia annua<\/em>) hozott biztat\u00f3 eredm\u00e9nyt. Az egyny\u00e1ri \u00fcr\u00fcm kivonat\u00e1b\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt artemisinin ugyanis cs\u00f6kkentette a k\u00eds\u00e9rleti egerek v\u00e9r\u00e9ben a mal\u00e1ri\u00e1t okoz\u00f3 plasmodiumok<\/a> (egysejt\u0171 \u00e9l\u0151sk\u00f6d\u0151k) sz\u00e1m\u00e1t. Tu v\u00e9g\u00fcl is egy 1600 \u00e9ves k\u00ednai recept alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00edtette el a gy\u00f3gyszer v\u00e9gs\u0151 v\u00e1ltozat\u00e1t. Az \u0151si gy\u00f3gym\u00f3d szerint az egyny\u00e1ri \u00fcr\u00f6m\u00f6t v\u00edzben kell \u00e1ztatni, majd a mal\u00e1ri\u00e1s beteggel ezt a folyad\u00e9kot kellett megitatni.<\/p>\r\n

Miut\u00e1n az \u00faj szer az \u00e1llatk\u00eds\u00e9rletek sor\u00e1n 100 sz\u00e1zal\u00e9kosan m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, a k\u00ednai kutat\u00f3n\u0151 saj\u00e1t mag\u00e1n is kipr\u00f3b\u00e1lta, \u00e9s csak ezut\u00e1n k\u00f6vetkezhettek a hum\u00e1n tesztel\u00e9sek. Az artemisinin embereken is hat\u00e9konynak bizonyult, \u00e9s a mai napig ez a leghat\u00e1sosabb mal\u00e1ria elleni gy\u00f3gym\u00f3d.<\/p>\r\n[caption id=\"attachment_463\" align=\"alignnone\" width=\"600\"]\"Juju<\/a> Juju Tu K\u00e9p: http:\/\/www.theguardian.com[\/caption]\r\n

A felfedez\u00e9st csak 1977-ben, n\u00e9vtelen\u00fcl publik\u00e1lt\u00e1k, mivel a kultur\u00e1lis forradalmon \u00e1tesett K\u00edn\u00e1ban a tud\u00f3sok k\u00f6zellens\u00e9gnek sz\u00e1m\u00edtottak. K\u00f6zel 40 \u00e9ven kereszt\u00fcl senki sem tudta, hogy a mal\u00e1ria ellenszer\u00e9t tulajdonk\u00e9ppen Juju Tunak k\u00f6sz\u00f6nheti az emberis\u00e9g, \u00e9s csak 2011-ben der\u00fclt f\u00e9ny a felfedez\u0151 kil\u00e9t\u00e9re.<\/p>\r\n

B\u00e1r a vietnami h\u00e1bor\u00fat v\u00e9g\u00fcl nem a most 84 \u00e9ves Juju Tu felfedez\u00e9s\u00e9vel nyert\u00e9k meg, a mal\u00e1ri\u00e1t azonban siker\u00fclt legy\u0151znie. Az \u00e1ltala kifejlesztett gy\u00f3gyszer seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel ugyanis \u00e9vente t\u00f6bb sz\u00e1zezer ember \u00e9let\u00e9t siker\u00fcl megmenteni.<\/p>\r\n

[embed]https:\/\/www.youtube.com\/watch?v=vFBwnJM5eX8[\/embed]<\/p>\r\n

(Vox<\/a>, Nature<\/a>, New Scientist<\/a>, Guardian<\/a><\/em>)<\/p>","type":"rich","thumbnail_url":"https:\/\/duplax.cafeblog.hu\/files\/2015\/10\/1635-150x150.jpg","thumbnail_width":150,"thumbnail_height":150}