{"version":"1.0","provider_name":"Dupla X","provider_url":"https:\/\/duplax.cafeblog.hu","author_name":"CaptainBunny","author_url":"https:\/\/duplax.cafeblog.hu\/author\/captainbunny\/","title":"Ingyen naptejet mindenkinek!","html":"<p><strong>Most, hogy v\u00e9gre ism\u00e9telten k\u00f6zeleg a k\u00e1nikula, nem \u00e1rt tudatos\u00edtani a napozni indul\u00f3 t\u00f6megekben, hogy mindenk\u00e9ppen kenj\u00e9k be magukat valamilyen f\u00e9nyv\u00e9d\u0151vel. Persze, nagyon j\u00f3 dolog sz\u00e9p barn\u00e1nak lenni, de a napsugarak hossz\u00fa t\u00e1von \u00f6reg\u00edtik a b\u0151rt \u00e9s m\u00e9g r\u00e1kot is okoznak.<\/strong><\/p>\r\n<p><a href=\"http:\/\/www.theatlantic.com\/health\/archive\/2015\/06\/when-it-comes-to-choosing-a-sunscreen-everyone-is-getting-burned-by-their-own-ignorance\/396173\/\" target=\"_blank\">Nemr\u00e9g<\/a> Miami Beach napf\u00e9nyes tengerpartj\u00e1n 50 darab \u00e9gsz\u00ednk\u00e9k doboz jelent meg, benn\u00fck ingyenesen haszn\u00e1lhat\u00f3 <a href=\"https:\/\/en.wikipedia.org\/wiki\/Sunscreen#Sun_Protection_Factor\" target=\"_blank\">naptejjel<\/a>. A kihelyezett 30-as faktor\u00fa f\u00e9nyv\u00e9d\u0151ket azonban nem rekl\u00e1m c\u00e9lb\u00f3l helyezte ki az egyik naptejet gy\u00e1rt\u00f3 c\u00e9g, hogy majd az \u00f3vatlan strandol\u00f3k alaposan bekenj\u00e9k magukat, azt\u00e1n m\u00e1r le sem tudjanak j\u00f6nni a naptejez\u00e9sr\u0151l. A f\u00e9nyv\u00e9d\u0151-automat\u00e1kat a v\u00e1ros \u00f6nkorm\u00e1nyzata a Mount Sinai Eg\u00e9szs\u00e9gk\u00f6zponttal k\u00f6z\u00f6sen rakta ki a partra, m\u00e9ghozz\u00e1 az\u00e9rt, hogy meg\u00f3vj\u00e1k a strandolni v\u00e1gy\u00f3kat a b\u0151r id\u0151 el\u0151tti \u00f6reged\u00e9s\u00e9t\u0151l \u00e9s persze a b\u0151rr\u00e1k kialakul\u00e1s\u00e1t\u00f3l.<\/p>\r\n[caption id=\"attachment_322\" align=\"alignnone\" width=\"600\"]<a href=\"https:\/\/duplax.cafeblog.hu\/files\/2015\/07\/ecd96f88d.jpg\"><img class=\"size-large wp-image-322\" src=\"https:\/\/duplax.cafeblog.hu\/files\/2015\/07\/ecd96f88d-600x368.jpg\" alt=\"Naptej-automata, Miami Beach \/K\u00e9p: http:\/\/www.theatlantic.com\" width=\"600\" height=\"368\" \/><\/a> Naptej-automata, Miami Beach \/K\u00e9p: http:\/\/www.theatlantic.com[\/caption]\r\n<p><!--more-->J\u00f3, az ott Miami Beach, nem pedig Balatonszemes (semmi bajom Balatonszemessel am\u00fagy, remek kis hely, csak valami\u00e9rt ez jutott el\u0151sz\u00f6r az eszembe, m\u00e9g miel\u0151tt...), de a napsugarak k\u00e1ros\u00edtanak, \u00e9s megfelel\u0151 v\u00e9delem hi\u00e1ny\u00e1ban k\u00f6nnyed\u00e9n le\u00e9ghet\u00fcnk, b\u00e1rhol is napozunk \u00e9ppen. Az UV-B sugarak \u00e1ltal okozott le\u00e9g\u00e9s egy gyullad\u00e1si folyamat eredm\u00e9nye, a b\u0151r sejtjei ugyanis k\u00e1rosodnak az UV sugarak hat\u00e1s\u00e1ra, \u00e9s az elhal\u00f3 sejtek \u00e1ltal kibocs\u00e1tott anyagok v\u00e9g\u00fcl is gyullad\u00e1shoz vezetnek. Az UV-A \u00e9s UV-B sugarak r\u00e1ad\u00e1sul k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u00f3don a DNS-t is k\u00e1ros\u00edtj\u00e1k, ezzel mut\u00e1ci\u00f3kat id\u00e9znek el\u0151, a nagy mennyis\u00e9g\u0171 mut\u00e1ci\u00f3 pedig b\u0151rr\u00e1kot is <a href=\"http:\/\/www.iflscience.com\/health-and-medicine\/no-sunscreen-will-not-give-you-cancer\" target=\"_blank\">okozhat<\/a>.<\/p>\r\n<p>Az <a href=\"http:\/\/sciencemeetup.444.hu\/2015\/05\/31\/hasznaljatok-napkremet\/\" target=\"_blank\">UV sugarak hat\u00e1s\u00e1ra<\/a> b\u0151r\u00fcnk pigmentsejtjei melanint kezdenek termelni, \u00e9s v\u00e9g\u00fcl is ez a fest\u00e9kanyag okozza a barnul\u00e1st. Teh\u00e1t nem az\u00e9rt barnulunk, mert az annyira j\u00f3l n\u00e9z ki, hanem ez a test\u00fcnk v\u00e9dekez\u00e9se az am\u00fagy k\u00e1ros napsugarak ellen. A melanin ugyanis elnyeli az UV sugarak egy r\u00e9sz\u00e9t, ezzel valamelyest v\u00e9delmet is biztos\u00edt, nemr\u00e9g viszont <a href=\"http:\/\/www.sciencemag.org\/content\/347\/6224\/842\" target=\"_blank\">kider\u00fclt<\/a>, hogy ez a v\u00e9delem csak ideiglenesen m\u0171k\u00f6dik, \u00e9s a melanin \u00e1ltal elnyelt energia j\u00f3val a napoz\u00e1s ut\u00e1n kezdi roncsolni a sejtek DNS-\u00e9t. Hossz\u00fat\u00e1von meg r\u00e1ncos\u00edtja a b\u0151rt. Sz\u00f3val a napoz\u00e1s \u00e9s a barnul\u00e1s egy\u00e1ltal\u00e1n nem olyan eg\u00e9szs\u00e9ges, mint ahogy azt a napon hever\u00e9sz\u0151k gondolj\u00e1k.<\/p>\r\n[caption id=\"attachment_325\" align=\"alignnone\" width=\"600\"]<a href=\"https:\/\/duplax.cafeblog.hu\/files\/2015\/07\/PA-17049165.jpg\"><img class=\"size-large wp-image-325\" src=\"https:\/\/duplax.cafeblog.hu\/files\/2015\/07\/PA-17049165-600x400.jpg\" alt=\"K\u00e9p: https:\/\/home.bt.com\" width=\"600\" height=\"400\" \/><\/a> K\u00e9p: https:\/\/home.bt.com[\/caption]\r\n<p>De, akkor mi lesz az igen fontos D-vitaminnal, amely pont a napsug\u00e1rz\u00e1s hat\u00e1s\u00e1ra termel\u0151dik? \u2013 k\u00e9rdezhetik jogosan az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fckre odafigyel\u0151 t\u00f6megek. Val\u00f3ban, a D-vitamin kialakul\u00e1s\u00e1t nagyban seg\u00edtik az UV sugarak, \u00e9s ha naptejjel bekenj\u00fck magunkat, akkor az \u2013 jobb esetben persze \u2013 visszaveri az ultraibolya sug\u00e1rz\u00e1st, a D-vitaminnak meg l\u0151ttek. A sz\u00fcks\u00e9ges D-vitamin mennyis\u00e9g l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9hez azonban elegend\u0151 napi kb. 20 perc napoz\u00e1s is, vil\u00e1gos b\u0151r\u0171eknek valamivel kevesebb, s\u00f6t\u00e9tebb b\u0151r\u0171eknek pedig valamivel t\u00f6bb napon t\u00f6lt\u00f6tt id\u0151re van ehhez sz\u00fcks\u00e9g\u00fck.<\/p>\r\n<p>A <a href=\"http:\/\/magyarnarancs.hu\/tudomany\/vasarra-vittuk-94555\" target=\"_blank\">vil\u00e1gos b\u0151r<\/a> ugyanis pont az\u00e9rt alakult ki, hogy a naps\u00fct\u00e9ses \u00f3r\u00e1kban szeg\u00e9ny vid\u00e9keken, p\u00e9ld\u00e1ul \u00c9szak-Eur\u00f3p\u00e1ban \u00e9l\u0151k min\u00e9l gyorsabban \u201ekitermelj\u00e9k\u201d magukban a kell\u0151 D-vitamin mennyis\u00e9get. Ez\u00e9rt min\u00e9l vil\u00e1gosabb b\u0151r\u0171 valaki, ann\u00e1l \u00e9rz\u00e9kenyebb az UV sug\u00e1rz\u00e1sra, \u00e9s ann\u00e1l nagyobb az es\u00e9lye a r\u00e1kos daganatok kialakul\u00e1s\u00e1ra is. Az evol\u00faci\u00f3 \u00fagy t\u0171nik nem \u201egondolt\u201d arra, amikor ezt a rendszert \u201el\u00e9trehozta\u201d, hogy a vil\u00e1gos b\u0151r\u0171 emberek majd d\u00e9li, naps\u00fct\u00f6tte tengerpartokra mennek nyaralni, ahol azt\u00e1n alaposan le\u00e9gnek majd, \u00e9s v\u00e9g\u00fcl b\u0151rr\u00e1k fog kialakulni n\u00e1luk. A mostani felmeleged\u00e9sre pedig m\u00e9g egy\u00e1ltal\u00e1n nem adapt\u00e1l\u00f3dtunk.<\/p>\r\n[caption id=\"attachment_324\" align=\"alignnone\" width=\"600\"]<a href=\"https:\/\/duplax.cafeblog.hu\/files\/2015\/07\/image.jpg\"><img class=\"size-large wp-image-324\" src=\"https:\/\/duplax.cafeblog.hu\/files\/2015\/07\/image-600x338.jpg\" alt=\"K\u00e9p: http:\/\/www.ctvnews.ca\" width=\"600\" height=\"338\" \/><\/a> K\u00e9p: http:\/\/www.ctvnews.ca[\/caption]\r\n<p>Az Amerikai B\u0151rgy\u00f3gy\u00e1sz Akad\u00e9mia \u00e9ppen ez\u00e9rt olyan f\u00e9nyv\u00e9d\u0151t aj\u00e1nl, amely az UV sug\u00e1rz\u00e1s min\u00e9l sz\u00e9lesebb spektruma elleni v\u00e9delmet biztos\u00edt, v\u00edz\u00e1ll\u00f3 \u00e9s 30-as faktorral rendelkezik. Ez pont el\u00e9g v\u00e9delmet ny\u00fajt a k\u00e1ros sug\u00e1rz\u00e1s ellen, \u00e9s nincs sz\u00fcks\u00e9g, egyr\u00e9szt a 30-n\u00e1l magasabb faktorsz\u00e1m\u00fa kr\u00e9mekre, m\u00e1sr\u00e9szt pedig a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le specialit\u00e1sokat tartalmaz\u00f3 naptejekre. Egy SPF\u201315-\u00f6s f\u00e9nyv\u00e9d\u0151 kisz\u0171ri az UV-B sugarak nagyj\u00e1b\u00f3l 93 sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1t, egy SPF\u201330-as a 97, m\u00edg egy SPF\u201350-es a 98 sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1t. 30-as faktor felett a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g teh\u00e1t a v\u00e9delemben eleny\u00e9sz\u0151, \u00e9s csak a naptejek \u00e1r\u00e1ban t\u0171nik ki igaz\u00e1n.<\/p>\r\n<p>Am\u00fagy a f\u00e9nyv\u00e9d\u0151t \u00e9s k\u00e9s\u0151bb mag\u00e1t az SPF-et is egy sv\u00e1jci vegy\u00e9sznek, Franz Greiternek k\u00f6sz\u00f6nhetj\u00fck. Greiter 1946-ban j\u00f6tt ki az els\u0151 val\u00f3ban hat\u00e9kony f\u00e9nyv\u00e9d\u0151vel, m\u00e9gpedig a hegyekben gyakori, magas UV sug\u00e1rz\u00e1s ellen k\u00e9sz\u00edtette a Gletscher Cr\u00e8me nev\u0171 term\u00e9ket. A kiss\u00e9 bonyolult k\u00e9plet\u0171 SPF besorol\u00e1st pedig 1974-ben alkotta meg, amely azt\u00e1n az eg\u00e9sz vil\u00e1gon elterjedt szabv\u00e1ny lett. Igaz, az SPF csup\u00e1n az UV-B sug\u00e1rz\u00e1s elleni v\u00e9delem hat\u00e9konys\u00e1g\u00e1t jel\u00f6li, mivel az UV-A sugarak k\u00e1ros hat\u00e1sa akkor m\u00e9g nem volt ismert. A becsl\u00e9sek szerint az els\u0151 Gletscher Cr\u00e8me kb. SPF\u20132-s faktor\u00fa lehetett.<\/p>\r\n<p>\u201eA b\u0151rr\u00e1kos megbeteged\u00e9sek sz\u00e1ma folyamatosan emelkedik, annak ellen\u00e9re, hogy a melanoma a legink\u00e1bb megel\u0151zhet\u0151 oka a r\u00e1knak\u201d \u2013 mondta nemr\u00e9g Jose Lutzky a Miamiban tal\u00e1lhat\u00f3 Mount Sinai Eg\u00e9szs\u00e9gk\u00f6zpont melanoma programj\u00e1nak igazgat\u00f3ja egy sajt\u00f3esem\u00e9nyen. Lutzky szerint \u201eaz ingyenes naptejnek ugyan\u00fagy mindenki sz\u00e1m\u00e1ra el\u00e9rhet\u0151v\u00e9 k\u00e9ne v\u00e1lnia, mint a k\u00f6z\u00fczemi iv\u00f3v\u00edznek\u201d.<\/p>\r\n<p style=\"text-align: center\">[embed]https:\/\/www.youtube.com\/watch?v=o9BqrSAHbTc[\/embed]<\/p>","type":"rich","thumbnail_url":"https:\/\/duplax.cafeblog.hu\/files\/2015\/07\/image-150x150.jpg","thumbnail_width":150,"thumbnail_height":150}