{"version":"1.0","provider_name":"Dupla X","provider_url":"https:\/\/duplax.cafeblog.hu","author_name":"CaptainBunny","author_url":"https:\/\/duplax.cafeblog.hu\/author\/captainbunny\/","title":"10 tud\u00f3s n\u0151, akit mindenk\u00e9ppen ismerned kell","html":"<p><strong>Maria Mitchell amerikai csillag\u00e1sz egyszer t\u00f6bb mint h\u00e1romezer kilom\u00e9tert utazott, hogy megfigyeljen egy napfogyatkoz\u00e1st. Mivel \u00e9ppen most vagyunk t\u00fal a legut\u00f3bbi napfogyatkoz\u00e1son, ez\u00e9rt azt\u00e1n meg is eml\u00e9kez\u00fcnk r\u00f3la \u00e9s m\u00e9g n\u00e9h\u00e1ny, a tudom\u00e1ny t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek kiemelked\u0151 n\u0151i tud\u00f3s\u00e1r\u00f3l.<\/strong><\/p>\r\n[caption id=\"attachment_162\" align=\"alignnone\" width=\"600\"]<a href=\"https:\/\/duplax.cafeblog.hu\/files\/2015\/03\/MTIwNjA4NjMzOTE2NjU1MTE2.jpg\"><img class=\"size-large wp-image-162\" src=\"https:\/\/duplax.cafeblog.hu\/files\/2015\/03\/MTIwNjA4NjMzOTE2NjU1MTE2-600x600.jpg\" alt=\"Maria Mitchell\" width=\"600\" height=\"600\" \/><\/a> Maria Mitchell[\/caption]\r\n<p><a href=\"http:\/\/en.wikipedia.org\/wiki\/Maria_Mitchell\" target=\"_blank\">Mitchell<\/a> persze nem csak arr\u00f3l nevezetes, hogy sokat utazott, ink\u00e1bb csillag\u00e1szati megfigyel\u00e9seivel \u00e9rdemelte ki a <a href=\"http:\/\/www.livescience.com\/43957-amazing-women-scientists.html?cmpid=514627_20150304_41495386&amp;adbid=10152601377726761&amp;adbpl=fb&amp;adbpr=30478646760\" target=\"_blank\">h\u00edrnevet<\/a>. 1847 p\u00e9ld\u00e1ul teleszk\u00f3p seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel felfedezett egy \u00fcst\u00f6k\u00f6st, amelyet azt\u00e1n r\u00f3la neveztek el Miss Mitchell \u00fcst\u00f6k\u00f6s\u00e9nek. B\u00e1r nem \u0151 volt az els\u0151 n\u0151, aki \u00fcst\u00f6k\u00f6st fedezett fel (<a href=\"http:\/\/en.wikipedia.org\/wiki\/Caroline_Herschel\" target=\"_blank\">Caroline Herschel <\/a>n\u00e9met\u2013brit csillag\u00e1sz volt az), de Mitchell volt az els\u0151 n\u0151i tagja az Amerikai Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mi\u00e1nak.<!--more--><\/p>\r\n[caption id=\"attachment_163\" align=\"alignnone\" width=\"600\"]<a href=\"https:\/\/duplax.cafeblog.hu\/files\/2015\/03\/timthumb.jpg\"><img class=\"size-large wp-image-163\" src=\"https:\/\/duplax.cafeblog.hu\/files\/2015\/03\/timthumb-600x352.jpg\" alt=\"Marie Curie\" width=\"600\" height=\"352\" \/><\/a> Marie Curie[\/caption]\r\n<p><a href=\"http:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Marie_Curie\" target=\"_blank\">Marie Curie<\/a> lengyel sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa fizikus \u00e9s k\u00e9mikus neve persze mindenkinek ismer\u0151s, de mivel el\u00e9gg\u00e9 <a href=\"http:\/\/www.smithsonianmag.com\/science-nature\/ten-historic-female-scientists-you-should-know-84028788\/?fb_locale=es_LA&amp;page=1\" target=\"_blank\">kihagyhatatlannak<\/a> t\u0171nik, ez\u00e9rt azt\u00e1n nem is hagyjuk ki a radioaktivit\u00e1s kutat\u00e1s\u00e1nak \u00fatt\u00f6r\u0151\u00e9t, aki f\u00e9rj\u00e9vel, Pierre Curie-vel egy\u00fctt felfedezte a r\u00e1diumot \u00e9s a pol\u00f3niumot. Ez\u00e9rt pedig 1903-ban meg is kapt\u00e1k a fizikai Nobel-d\u00edjat, \u00edgy Marie Curie lett az els\u0151 n\u0151, aki megkapta a legmagasabb tudom\u00e1nyos elismer\u00e9st. 1911-ben r\u00e1ad\u00e1sul m\u00e9g a k\u00e9miai Nobel-d\u00edjat is neki \u00edt\u00e9lt\u00e9k. B\u00f3nuszk\u00e9nt l\u00e1nya, <a href=\"http:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Ir%C3%A8ne_Joliot-Curie\" target=\"_blank\">Ir\u00e8ne Joliot-Curie<\/a> is k\u00e9miai Nobel-d\u00edjat kapott 1934-ben, m\u00e9ghozz\u00e1 f\u00e9rj\u00e9vel egy\u00fctt, a mesters\u00e9ges radioaktivit\u00e1s felfedez\u00e9s\u00e9\u00e9rt.<\/p>\r\n[caption id=\"attachment_164\" align=\"alignnone\" width=\"600\"]<a href=\"https:\/\/duplax.cafeblog.hu\/files\/2015\/03\/14_0527-rcarson-office.jpg\"><img class=\"size-large wp-image-164\" src=\"https:\/\/duplax.cafeblog.hu\/files\/2015\/03\/14_0527-rcarson-office-600x300.jpg\" alt=\"Rachel Carson\" width=\"600\" height=\"300\" \/><\/a> Rachel Carson[\/caption]\r\n<p><a href=\"http:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Rachel_Louise_Carson\" target=\"_blank\">Rachel Carson<\/a> amerikai tengerbiol\u00f3gus \u00e9s term\u00e9szetv\u00e9d\u0151, aki a N\u00e9ma tavasz c\u00edm\u0171 1962-es k\u00f6nyv\u00e9ben \u00edrt el\u0151sz\u00f6r a n\u00f6v\u00e9nyv\u00e9d\u0151 szerek vesz\u00e9lyeir\u0151l. Carson \u00edr\u00e1sa el\u0151sz\u00f6r a New Yorker magazinban jelent meg, \u00e9s nagyban hozz\u00e1j\u00e1rult a k\u00f6rnyezettudatos gondolkod\u00e1s t\u00e1rsadalmi elfogadotts\u00e1g\u00e1hoz. Munk\u00e1ss\u00e1ga a nemzetk\u00f6zi k\u00f6rnyezetv\u00e9d\u0151 mozgalom elind\u00edt\u00e1s\u00e1ban is komoly szerepet j\u00e1tszott.<\/p>\r\n[caption id=\"attachment_165\" align=\"alignnone\" width=\"600\"]<a href=\"https:\/\/duplax.cafeblog.hu\/files\/2015\/03\/130410150238-independent-woment-women-in-science-rosalind-elsie-franklin-horizontal-large-gallery.jpg\"><img class=\"size-large wp-image-165\" src=\"https:\/\/duplax.cafeblog.hu\/files\/2015\/03\/130410150238-independent-woment-women-in-science-rosalind-elsie-franklin-horizontal-large-gallery-600x338.jpg\" alt=\"Rosalind Franklin\" width=\"600\" height=\"338\" \/><\/a> Rosalind Franklin[\/caption]\r\n<p><a href=\"http:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Rosalind_Franklin\" target=\"_blank\">Rosalind Franklin<\/a> brit k\u00e9mikus \u00e9s krisztallogr\u00e1fus nagyban hozz\u00e1j\u00e1rult a DNS szerkezet\u00e9nek felfedez\u00e9s\u00e9hez. Az \u0151 r\u00f6ntgenfelv\u00e9telei alapj\u00e1n alkotta meg Francis Crick \u00e9s James Watson a DNS kett\u0151s spir\u00e1l modellj\u00e9t 1953-ban. Az ut\u00f3bbi k\u00e9t kutat\u00f3 1962-ben meg is kapta a Nobel-d\u00edjat a felfedez\u00e9s\u00e9rt. Franklin akkor m\u00e1r nem \u00e9lt, 1958-ban, 37-\u00e9ves kor\u00e1ban hunyt el petef\u00e9szekr\u00e1kban.<\/p>\r\n[caption id=\"attachment_167\" align=\"alignnone\" width=\"600\"]<a href=\"https:\/\/duplax.cafeblog.hu\/files\/2015\/03\/P_13.jpg\"><img class=\"size-large wp-image-167\" src=\"https:\/\/duplax.cafeblog.hu\/files\/2015\/03\/P_13-600x373.jpg\" alt=\"Lise Meitner\" width=\"600\" height=\"373\" \/><\/a> Lise Meitner[\/caption]\r\n<p><a href=\"http:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Lise_Meitner\" target=\"_blank\">Lise Meitner<\/a> osztr\u00e1k fizikust az \u201eatombomba anyjak\u00e9nt\u201d szokt\u00e1k emlegetni, miut\u00e1n n\u00e9met koll\u00e9g\u00e1j\u00e1val Otto Hahn k\u00e9mikussal egy\u00fctt felfedezt\u00e9k a maghasad\u00e1st. Pontosabban Meitner elm\u00e9leti magyar\u00e1zatot adott a Hahn \u00e1ltal l\u00e9trehozott jelens\u00e9gre, \u00e9s \u0151 volt az is, aki maghasad\u00e1s nevet adta. Hahn 1944-ben ez\u00e9rt Nobel-d\u00edjat kapott, Meitner azonban nem, de legal\u00e1bb 1997-ben egy k\u00e9miai elemet elneveztek r\u00f3la, m\u00e9ghozz\u00e1 a <a href=\"http:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Meitnerium\" target=\"_blank\">meitneriumot<\/a> (Mt).<\/p>\r\n[caption id=\"attachment_168\" align=\"alignnone\" width=\"600\"]<a href=\"https:\/\/duplax.cafeblog.hu\/files\/2015\/03\/c7638411abd9665bd9c45fa91d02e790.jpg\"><img class=\"size-large wp-image-168\" src=\"https:\/\/duplax.cafeblog.hu\/files\/2015\/03\/c7638411abd9665bd9c45fa91d02e790-600x479.jpg\" alt=\"Barbara McClintock\" width=\"600\" height=\"479\" \/><\/a> Barbara McClintock[\/caption]\r\n<p><a href=\"http:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Barbara_McClintock\" target=\"_blank\">Barbara McClintock<\/a> amerikai biol\u00f3gus a genetikai kutat\u00e1sok nagy \u00fatt\u00f6r\u0151j\u00e9nek sz\u00e1m\u00edt, \u00e9s nem mellesleg minden id\u0151k egyik legnagyszer\u0171bb citogenetikus\u00e1nak. Elk\u00e9sz\u00edtette a kukorica g\u00e9nt\u00e9rk\u00e9p\u00e9t, \u00e9s egy csom\u00f3 fontos genetikai szab\u00e1lyt bizony\u00edtott, r\u00e1ad\u00e1sul arra is r\u00e1j\u00f6tt, hogy a g\u00e9nek k\u00e9pesek elmozdulni eredeti hely\u00fckr\u0151l, \u00e9s \u201eugr\u00e1lni\u201d a kromosz\u00f3m\u00e1n bel\u00fcl, illetve a kromosz\u00f3m\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt. Ez ut\u00f3bbi, transzpoz\u00edci\u00f3nak elnevezett felfedez\u00e9s\u00e9\u00e9rt 1983-ban orvosi Nobel-d\u00edjat kapott.<\/p>\r\n[caption id=\"attachment_169\" align=\"alignnone\" width=\"600\"]<a href=\"https:\/\/duplax.cafeblog.hu\/files\/2015\/03\/0Qn8yFwf1Jz-p2kMo.jpg\"><img class=\"size-large wp-image-169\" src=\"https:\/\/duplax.cafeblog.hu\/files\/2015\/03\/0Qn8yFwf1Jz-p2kMo-600x399.jpg\" alt=\"Jane Goodall\" width=\"600\" height=\"399\" \/><\/a> Jane Goodall[\/caption]\r\n<p><a href=\"http:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Jane_Goodall\" target=\"_blank\">Jane Goodall<\/a> angol primatol\u00f3gus, antropol\u00f3gus, etol\u00f3gus, akinek a csimp\u00e1nzok viselked\u00e9s\u00e9r\u0151l \u00e9s szoci\u00e1lis \u00e9let\u00e9r\u0151l Tanz\u00e1ni\u00e1ban k\u00e9sz\u00edtett tanulm\u00e1nyai gy\u00f6keresen v\u00e1ltoztatt\u00e1k meg a f\u0151eml\u0151s\u00f6kkel kapcsolatos gondolkod\u00e1sm\u00f3dot. Goodall ma (80 \u00e9vesen) is igen akt\u00edv, a csimp\u00e1nzok term\u00e9szetes \u00e9l\u0151hely\u00e9nek meg\u0151rz\u00e9s\u00e9n munk\u00e1lkodik. Elismer\u00e9sinek felsorol\u00e1s\u00e1t\u00f3l helyhi\u00e1ny miatt ez\u00fattal eltekint\u00fcnk.<\/p>\r\n[caption id=\"attachment_170\" align=\"alignnone\" width=\"600\"]<a href=\"https:\/\/duplax.cafeblog.hu\/files\/2015\/03\/2fb4242dd2b01b1d4679fd91b1f8ec843c879d0d.jpg\"><img class=\"size-large wp-image-170\" src=\"https:\/\/duplax.cafeblog.hu\/files\/2015\/03\/2fb4242dd2b01b1d4679fd91b1f8ec843c879d0d-600x338.jpg\" alt=\"Jocelyn Bell Burnell\" width=\"600\" height=\"338\" \/><\/a> Jocelyn Bell Burnell[\/caption]\r\n<p><a href=\"http:\/\/en.wikipedia.org\/wiki\/Jocelyn_Bell_Burnell\" target=\"_blank\">Jocelyn Bell Burnell<\/a> \u00e9szak-\u00edr asztrofizikus fedezte fel az els\u0151 <a href=\"http:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Pulz%C3%A1r\" target=\"_blank\">pulz\u00e1rokat<\/a> (gyorsan forg\u00f3 neutroncsillagokat) 1967-ben a Cambridge-i Egyetem doktorandusz hallgat\u00f3jak\u00e9nt. A felfedez\u00e9s\u00e9rt Bell kutat\u00e1svezet\u0151je \u00e9s a kutat\u00f3csoport ir\u00e1ny\u00edt\u00f3ja meg is kapta a fizikai Nobel-d\u00edjat, Bell maga azonban valahogy kimaradt a d\u00edjoszt\u00e1sb\u00f3l. Jelenleg a Sk\u00f3t Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia eln\u00f6ke, \u00e9s az els\u0151 n\u0151, aki bet\u00f6lti ezt a posztot.<\/p>\r\n[caption id=\"attachment_171\" align=\"alignnone\" width=\"600\"]<a href=\"https:\/\/duplax.cafeblog.hu\/files\/2015\/03\/oqw6blcxpke4d7ww8jsf.jpg\"><img class=\"size-large wp-image-171\" src=\"https:\/\/duplax.cafeblog.hu\/files\/2015\/03\/oqw6blcxpke4d7ww8jsf-600x520.jpg\" alt=\"Dorothy Hodgkin\" width=\"600\" height=\"520\" \/><\/a> Dorothy Hodgkin[\/caption]\r\n<p><a href=\"http:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Dorothy_Hodgkin\" target=\"_blank\">Dorothy Hodgkin<\/a> brit k\u00e9mikus krisztallogr\u00e1fus r\u00f6ntgenfelv\u00e9telek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel \u00e1llap\u00edtotta meg, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a penicillin, az inzulin \u00e9s a B12-vitamin h\u00e1romdimenzi\u00f3s szerkezet\u00e9t. Az ut\u00f3bbi\u00e9rt 1964-ben k\u00e9miai Nobel-d\u00edjat kapott. 2010-ben, 16 \u00e9vvel Hodgkin hal\u00e1la ut\u00e1n, a brit Kir\u00e1lyi Posta b\u00e9lyegsorozatot adott ki a Royal Society (Kir\u00e1lyi Term\u00e9szettudom\u00e1nyos T\u00e1rsas\u00e1g) 350 \u00e9ves fenn\u00e1ll\u00e1s\u00e1nak tisztelet\u00e9re. A b\u00e9lyegeken a t\u00e1rsas\u00e1g 10 legillusztrisabb tagja szerepelt, pl. Isaac Newton, Benjamin Franklin \u00e9s Dorothy Hodgkin, az egyetlen n\u0151.<\/p>\r\n[caption id=\"attachment_172\" align=\"alignnone\" width=\"600\"]<a href=\"https:\/\/duplax.cafeblog.hu\/files\/2015\/03\/Mary-Anning.jpg\"><img class=\"size-large wp-image-172\" src=\"https:\/\/duplax.cafeblog.hu\/files\/2015\/03\/Mary-Anning-600x399.jpg\" alt=\"Mary Anning\" width=\"600\" height=\"399\" \/><\/a> Mary Anning[\/caption]\r\n<p><a href=\"http:\/\/en.wikipedia.org\/wiki\/Mary_Anning\" target=\"_blank\">Mary Anning<\/a> brit fossz\u00edliagy\u0171jt\u0151, \u0151sl\u00e9nykutat\u00f3 1811-ben ki\u00e1sott egy krokodilkopony\u00e1nak gondolt maradv\u00e1nyt, amelyet k\u00e9s\u0151bb <a href=\"http:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Ichthyoszauruszok\" target=\"_blank\">Ichthyoszaurusznak<\/a> neveztek el. Ez a kora jura id\u0151szakb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 halgy\u00edkf\u00e9le ind\u00edtotta be Anning karrierj\u00e9t, aki ezen k\u00edv\u00fcl m\u00e9g t\u00f6bb ezer \u0151smaradv\u00e1nyt gy\u0171jt\u00f6tt \u00f6ssze. Munk\u00e1j\u00e1val pedig alapvet\u0151en megv\u00e1ltoztatta az \u0151skorral \u00e9s a F\u00f6ld t\u00f6rt\u00e9net\u00e9vel kapcsolatos tudom\u00e1nyos gondolkod\u00e1st.<\/p>\r\n<p><a href=\"https:\/\/duplax.cafeblog.hu\/files\/2015\/03\/10906429_1057571984263812_8634704322929611899_n.jpg\"><img class=\" size-full wp-image-160 aligncenter\" src=\"https:\/\/duplax.cafeblog.hu\/files\/2015\/03\/10906429_1057571984263812_8634704322929611899_n.jpg\" alt=\"10906429_1057571984263812_8634704322929611899_n\" width=\"610\" height=\"760\" \/><\/a><\/p>\r\n<p>(Tal\u00e1n folytatjuk.)<\/p>","type":"rich","thumbnail_url":"https:\/\/duplax.cafeblog.hu\/files\/2015\/03\/0Qn8yFwf1Jz-p2kMo-150x150.jpg","thumbnail_width":150,"thumbnail_height":150}