{"version":"1.0","provider_name":"Dupla X","provider_url":"https:\/\/duplax.cafeblog.hu","author_name":"CaptainBunny","author_url":"https:\/\/duplax.cafeblog.hu\/author\/captainbunny\/","title":"Mi\u00e9rt t\u0171ntek el a n\u0151i programoz\u00f3k?","html":"

M\u00edg r\u00e9gebben a n\u0151k sz\u00e9p sz\u00e1mmal k\u00e9pviseltett\u00e9k magukat az sz\u00e1m\u00edt\u00e1stechnika \u00fatt\u00f6r\u0151i k\u00f6z\u00f6tt, addig m\u00e1ra szinte nagy\u00edt\u00f3val kell keresni a n\u0151i programoz\u00f3kat. A nagy v\u00e1ltoz\u00e1s valamikor a \u201980-as \u00e9vekben, a szem\u00e9lyi sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pek elterjed\u00e9s\u00e9vel kezd\u0151d\u00f6tt.<\/strong><\/p>\r\n

A sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p-tudom\u00e1ny el\u00e9gg\u00e9 f\u00e9rfiak uralta \u00e1gazatnak sz\u00e1m\u00edt, azonban ez nem mindig volt \u00edgy<\/a>, ugyanis az els\u0151 digit\u00e1lis sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pek programoz\u00f3i k\u00f6z\u00f6tt el\u00e9g sok n\u0151t tal\u00e1lhatunk. Ada <\/a>Lovelace<\/a> angol gr\u00f3fn\u0151 \u00e9s matematikus p\u00e9ld\u00e1ul a vil\u00e1g els\u0151 sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes programoz\u00f3j\u00e1nak sz\u00e1m\u00edt, mivel feltehet\u0151leg \u0151 \u00edrta az els\u0151 olyan algoritmust 1843-ban, amelyet egy g\u00e9pnek kellett elv\u00e9geznie. Grace Hopper<\/a> amerikai ellentengernagy \u00e9s persze matematikus 1952-ben elk\u00e9sz\u00edtette az els\u0151 ford\u00edt\u00f3programot, a szint\u00e9n amerikai Frances Allen<\/a> pedig \u00faj m\u00f3dszereket fejlesztett ki a ford\u00edt\u00f3programok optimaliz\u00e1l\u00e1s\u00e1ra a \u201960-as \u00e9s a \u201970-es \u00e9vekben. Allen volt mellesleg az els\u0151 n\u0151, aki megkapta a sz\u00e1m\u00edt\u00e1stechnika Nobelj\u00e9nek sz\u00e1m\u00edt\u00f3 Turing-d\u00edjat<\/a> 2006-ban. <\/span><\/p>\r\n

\"120307054822-women-old-fashioned-computer-horizontal-large-gallery\"<\/a><\/p>\r\n

1958-ban Elsie Shutt<\/a> megalap\u00edtotta az egyik els\u0151 szoftverc\u00e9get az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban, a c\u00e9g\u00e9ben az \u00f6sszes programoz\u00f3 n\u0151 volt. Hasonl\u00f3an j\u00e1rt el 1962-ben Stephanie \u201eSteve\u201d Shirley<\/a>, aki Britanni\u00e1ban alap\u00edtott egy olyan szoftverc\u00e9get, ahol a 300 programoz\u00f3 k\u00f6z\u00fcl csup\u00e1n h\u00e1rom volt f\u00e9rfi. A c\u00e9g \u00edgy m\u0171k\u00f6d\u00f6tt eg\u00e9szen 1975-ig, amikor is a nemi diszkrimin\u00e1ci\u00f3s t\u00f6rv\u00e9ny miatt v\u00e1ltoztatnia kellett a c\u00e9g foglalkoztat\u00e1spolitik\u00e1j\u00e1n. Shirley am\u00fagy a Steve nevet haszn\u00e1lta, hogy jobban tudjon boldogulni a f\u00e9rfiak domin\u00e1lta \u00fczleti \u00e9letben. A \u201940-es \u00e9vekben pedig hat programoz\u00f3n\u0151t v\u00e1lasztottak ki arra a feladatra, hogy seg\u00edtsen \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtani \u00e9s beprogramozni a vil\u00e1g els\u0151 elektronikus, digit\u00e1lis sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p\u00e9t, az ENIAC<\/a>-ot.<\/p>\r\n

\u00c9vtizedeken kereszt\u00fcl a sz\u00e1m\u00edt\u00e1stechnik\u00e1t tanul\u00f3 n\u0151k sz\u00e1ma gyorsabban n\u00f6vekedett, mint a f\u00e9rfiak\u00e9. A \u201980-as \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9n viszont ez a sz\u00e1m gyors zuhan\u00e1snak indult, m\u00edg m\u00e1s, technikai, jogi vagy orvosi szakokon a n\u0151i di\u00e1kok ar\u00e1nya tov\u00e1bb n\u00f6vekedett. Az NPR azonban nemr\u00e9g az egyik m\u0171sor\u00e1ban<\/a> egyfajta magyar\u00e1zatot adott a programoz\u00f3n\u0151k hirtelen elt\u0171n\u00e9s\u00e9re. Szerint\u00fck ugyanis ez\u00e9rt a szem\u00e9lyi sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pek elterjed\u00e9se a felel\u0151s, pontosabban az a k\u00e9p, amely azt sugallta, hogy ezek a masin\u00e1k kiz\u00e1r\u00f3lag a fi\u00fak sz\u00f3rakoztat\u00e1s\u00e1ra szolg\u00e1lnak. Akkoriban az otthoni sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9peket nagyr\u00e9szt j\u00e1t\u00e9kra haszn\u00e1lt\u00e1k, a focis, l\u00f6v\u00f6ld\u00f6z\u0151s, aut\u00f3versenyz\u0151s, vereked\u0151s j\u00e1t\u00e9kokkal pedig kimondottan a fi\u00fakat c\u00e9lozt\u00e1k meg.<\/p>\r\n

\"womed_code\"<\/a><\/p>\r\n

Ehhez m\u00e9g hozz\u00e1j\u00f6ttek az olyan korabeli geek filmek, mint a K\u00fcl\u00f6n\u00f6s k\u00eds\u00e9rlet<\/a> (1985), A sutty\u00f3k visszav\u00e1gnak<\/a> (1984) vagy a H\u00e1bor\u00fas j\u00e1t\u00e9kok <\/a>(1983), \u00e9s m\u00e1ris \u00e9rthet\u0151v\u00e9 v\u00e1lik, hogy mi\u00e9rt is ment el a l\u00e1nyok kedve a programoz\u00e1st\u00f3l. Vagy \u2013 mint az egy 1990-es felm\u00e9r\u00e9sb\u0151l kider\u00fcl \u2013 a sz\u00fcl\u0151k mi\u00e9rt v\u00e1s\u00e1roltak sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pet ink\u00e1bb a fi\u00fagyerekeknek, m\u00e9g akkor is, ha a l\u00e1nyok nagyobb \u00e9rdekl\u0151d\u00e9st mutattak a komputerek ir\u00e1nt.<\/p>\r\n

Ma m\u00e1r t\u00f6bb kezdem\u00e9nyez\u00e9s is l\u00e9tezik arra, hogy a l\u00e1nyokat visszavezesse a programoz\u00e1s vil\u00e1g\u00e1ba, \u00e9s most nem is igaz\u00e1n a filmekben egyre ink\u00e1bb felt\u0171n\u0151, vag\u00e1ny hekkercsajokon lenne a hangs\u00faly. A Google p\u00e9ld\u00e1ul a Made with Code<\/a> elnevez\u00e9s\u0171 programja keret\u00e9ben 50 milli\u00f3 doll\u00e1rt fektet abba, hogy a l\u00e1nyokat programoz\u00e1sra \u00f6szt\u00f6n\u00f6zze. De ilyen projekt m\u00e9g az amerikai Girls Who Code<\/a> vagy \u00e9ppen a magyar Skool<\/a> is.<\/p>\r\n

[embed]https:\/\/www.youtube.com\/watch?v=Bo11JJgj1cU[\/embed]<\/p>","type":"rich","thumbnail_url":"https:\/\/duplax.cafeblog.hu\/files\/2014\/11\/womed_code-150x150.jpg","thumbnail_width":150,"thumbnail_height":150}