Mindeddig rejtély maradt, hogy a fiatal napraforgók miként követik a Nap mozgását. Most azonban amerikai kutatóknak sikerült megfejteniük a napraforgók titkát, sőt még arra is rájöttek, hogy a virágzó növények miért maradnak mindig kelet felé fordulva.
A növekedésben lévő napraforgók minden nap keletről nyugatra követik a Nap mozgását, majd éjjel szépen a fordított irányba visszaforognak. A kifejlett növények, virágzáskor aztán beállnak a keleti irányba, és úgy is maradnak, amíg különböző mezőgazdasági eszközökkel nekik nem esik valaki. Persze ez nem a legnagyobb újdonság, a napraforgó innen kapta a nevét, az viszont, hogy mindezt hogyan csinálja, mindeddig rejtély maradt.
Most viszont a Kaliforniai Egyetem kutatóinak úgy tűnik, végre sikerült megfejteniük a napraforgók mozgásának titkát. Egy, a napokban megjelent tanulmány szerint a fiatal napraforgókat egy belső óra vezérli, amely napfény hatására a növények szárának növekedését szabályozza. A 24 órás ciklust követő, cirkadián ritmusnak keresztelt folyamat során napfényre érzékeny gének szabályozzák a napraforgó szárának növekedését. A kutatók megfigyelték, hogy a növény szárának különböző részein ezek a gének eltérő aktivitást mutatnak a napszakok változása szerint.
Ennek következményeként a napraforgó szára a nap folyamán nem egyenletesen növekszik, hanem a szár egyik oldala nappal, míg a másik éjjel nyúlik, így a növény képes lesz a Nap mozgásának követésére. Nappal a szár keletre eső fele nyúlik, éjszaka pedig a nyugati, ezáltal a napraforgó keletről nyugatra mozogva fordul a Nap után, éjjel viszont nyugatról forog a keleti irányba, hogy reggel aztán ismét keleten várja a napfelkeltét.
A kutatók azt is megvizsgálták, hogy a növénynek miért is annyira fontos a Nap követése, és végül is arra jutottak, hogy így nagyobbra növekszenek. Miután lekötöztek egy rakás napraforgót, hogy azok ne tudjanak forogni, azt állapították meg, hogy a lekötözött növények lassabban növekszenek és kisebbek lesznek, mint a Napot követők.
A vizsgálatok során ráadásul még az is kiderült, hogy a virágzó napraforgók, miért pont kelet felé néznek. Némi erőszak alkalmazásával egy csoport napraforgó virágját nyugati irányba állították, majd ezután elkezdték mérni a virágokra érkező méhek és porzó rovarok mennyiségét. Talán nem annyira meglepő módon a kelet felé néző virágokra sokkal több porzó rovar érkezett, mint a nyugat felé fordulókra. Ennek az lehet az oka, hogy a kelet felé fordult napraforgók virágai hamarabb felmelegszenek, a reggeli órákban amúgy is aktívabb méhek pedig jobban kedvelik a melegebb virágokat.
(New York Times + NPR)
