Mindeddig rejtély maradt, hogy a fiatal napraforgók miként követik a Nap mozgását. Most azonban amerikai kutatóknak sikerült megfejteniük a napraforgók titkát, sőt még arra is rájöttek, hogy a virágzó növények miért maradnak mindig kelet felé fordulva.
A növekedésben lévő napraforgók minden nap keletről nyugatra követik a Nap mozgását, majd éjjel szépen a fordított irányba visszaforognak. A kifejlett növények, virágzáskor aztán beállnak a keleti irányba, és úgy is maradnak, amíg különböző mezőgazdasági eszközökkel nekik nem esik valaki. Persze ez nem a legnagyobb újdonság, a napraforgó innen kapta a nevét, az viszont, hogy mindezt hogyan csinálja, mindeddig rejtély maradt.
Most viszont a Kaliforniai Egyetem kutatóinak úgy tűnik, végre sikerült megfejteniük a napraforgók mozgásának titkát. Egy, a napokban megjelent tanulmány szerint a fiatal napraforgókat egy belső óra vezérli, amely napfény hatására a növények szárának növekedését szabályozza. A 24 órás ciklust követő, cirkadián ritmusnak keresztelt folyamat során napfényre érzékeny gének szabályozzák a napraforgó szárának növekedését. A kutatók megfigyelték, hogy a növény szárának különböző részein ezek a gének eltérő aktivitást mutatnak a napszakok változása szerint.
Ennek következményeként a napraforgó szára a nap folyamán nem egyenletesen növekszik, hanem a szár egyik oldala nappal, míg a másik éjjel nyúlik, így a növény képes lesz a Nap mozgásának követésére. Nappal a szár keletre eső fele nyúlik, éjszaka pedig a nyugati, ezáltal a napraforgó keletről nyugatra mozogva fordul a Nap után, éjjel viszont nyugatról forog a keleti irányba, hogy reggel aztán ismét keleten várja a napfelkeltét.
A kutatók azt is megvizsgálták, hogy a növénynek miért is annyira fontos a Nap követése, és végül is arra jutottak, hogy így nagyobbra növekszenek. Miután lekötöztek egy rakás napraforgót, hogy azok ne tudjanak forogni, azt állapították meg, hogy a lekötözött növények lassabban növekszenek és kisebbek lesznek, mint a Napot követők.
A vizsgálatok során ráadásul még az is kiderült, hogy a virágzó napraforgók, miért pont kelet felé néznek. Némi erőszak alkalmazásával egy csoport napraforgó virágját nyugati irányba állították, majd ezután elkezdték mérni a virágokra érkező méhek és porzó rovarok mennyiségét. Talán nem annyira meglepő módon a kelet felé néző virágokra sokkal több porzó rovar érkezett, mint a nyugat felé fordulókra. Ennek az lehet az oka, hogy a kelet felé fordult napraforgók virágai hamarabb felmelegszenek, a reggeli órákban amúgy is aktívabb méhek pedig jobban kedvelik a melegebb virágokat.
(New York Times + NPR)
nem tudok hozzászólni. nem értek a lovakhoz
Ez nagyon érdekes, hiánypótló munka! Az én kertemben is van néhány napraforgó, de azok tök hülyék, mert nem olvasták az amerikai tudósok felfedezését, és egészen másként viselkednek. Én is megfigyeltem azokat, no nem tudományosan, csak úgy józan parasztosan. Az idióta virágaim szárai egyszerűen elcsavarodtak a nap irányába, ahelyett, hogy nappal az egyik, éjjel a másik oldaluk nyúlt volna meg. Mondtam is a feleségemnek: – nézd má, a hülyék hogy csavarodnak, ahelyett, hogy a vállukat vonogatnák…
Nagy kutyafül ezeknek az új “tudósoknak”. 1954-ben biológiából érettségiztem, egyik tételem a turgor-mozgásokról szólt. A növények mozgásának két fő irányáról volt szó: a geocentrikus mozgás = a növények gyökérzete fő irányban a Föld középpontja felé nő, a heliocentrikus mozgás = a lombozat és a virágzat a Nap irányába fordul. Természetesen ezeket szovjet tudósok “állították.” A szemléltető példa már akkor is a napraforgó volt.A napraforgó azóta nem változtatott a szokásain. Akkor most kik is ezek a nagy tudású okostojások?!
csúcs