Itt a tudományos magyarázat arra, hogy miért nem kellene szétbarmolni a Városligetet. A városi zöldterületek ugyanis pozitívan hathatnak a gyerekek mentális fejlődésére, ráadásul még az egészségügyi különbségeket is csökkenthetik.
A világ normálisabb felén kiemelten fontosnak tartják a közparkok létesítését, fejlesztését és megőrzését. Néhány nagyvárosban, Szöulban, Portlandben és Madridban például többsávos autóutakat távolítottak el, és a helyükön parkokat hoztak létre. Idehaza azonban a nemzetközi trendnek pont az ellenkezője zajlik.
Kép: http://www.deccanchronicle.com
A Városligetet, a világ egyik legrégebbi közparkját éppen múzeumokkal és kereskedelmi egységekkel készülnek teleszórni, ami által szépen el is veszti majd közpark jellegét. Az Orczy-kertben is nagy erőkkel kezdték meg a fák kivágását, hogy helyet csináljanak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem új épületeinek, a Római-parton pedig egy kisebb erdőt készülnek kiirtani az illegálisan az ártérben épült házak védelmére létesülő mobilgát miatt.
Mindezt annak ellenére teszik, hogy a közparkoknak és a természetes zöldterületeknek számos, az egészségre jótékony hatása ismert. Ilyen például a depresszió arányának csökkenése vagy az immunrendszer működésének feljavítása. Két új tanulmány szerint a városi zöldterületek, tehát a parkok és a kertek javíthatják a gyerekek kognitív fejlődését és tompíthatja a különböző társadalmi rétegek között kialakult egészségügyi egyenlőtlenséget.
Városliget/ Kép: http://nol.hu
Az elsőben spanyol, norvég és amerikai kutatók vizsgálták meg 2593 barcelonai iskolás (7-10 évesek) kognitív fejlődését. A tudósok 12 hónapon keresztül kognitív tesztekkel követték a gyerekek memóriájának és figyelmi készségének változásait, továbbá arról gyűjtöttek adatokat, hogy a tanulók otthona, iskolája, illetve az azok közötti útvonal mennyire van közel zöld városi területekhez.
A kutatók végül arra jutottak, hogy azoknak a gyerekeknek, akik parkok közelségében tartózkodtak, jobban fejlődött a memóriájuk és kevésbé voltak figyelmetlenek, mint a zöld részektől távolabb élő, iskolába járó társaik. A tanulmány készítői szerint a városi parkoknak egyaránt van közvetlen és közvetett pozitív hatása. A zöldterületeken egyrészt a gyerekeknek több lehetőségük van az olyan mentális készségek fejlesztésére, mint a felfedezés és a kreativitás, másrészt pedig a parkokban alacsonyabb a légszennyezettség és a zaj, ráadásul többet lehet mozogni. Mindez együttvéve javítja a gyerekek értelmi fejlődését.
Kép: http://www.mirror.co.uk
Egy másik tanulmányban két skóciai egyetem munkatársai 34 európai országban, városi környezetben élő felnőttek adatait vetették össze, miközben a pénzügyekkel kapcsolatos stressz és a jó közérzet közötti összefüggéseket vizsgálták. A kutatóknak azt sikerült leszűrniük az eredményekből, hogy minél nagyobb a hozzáférés a parkokhoz annál kisebb az anyagi nehézségek aránya, ráadásul a zöldterületek közelségében élők körében az egészségügyi egyenlőtlenség 40 százalékkal kisebb volt, mint a parkoktól távolabb lakóknál.
A városi parkok tehát egyaránt pozitívan hathatnak az értelmi fejlődésre és a jó közérzetre, plusz természetes klímaberendezéskét is működnek, ami egyáltalán nem elhanyagolható, amikor egyre-másra dőlnek meg a melegrekordok. Arról fogalmam sincs, hogy a döntéshozók mennyire veszik figyelembe az efféle tanulmányokat, bár ahogy az utóbbi időben láncfűrészekkel nekiestek a városi parkoknak, valószínűleg semennyire. Igaz, vannak tervek az állatkert és a Nyugati pályaudvar közötti rész parkosítására, de ha ebből lesz is valami, az sem lehet kifogás a már meglévő, városi zöldterületek csökkentésére.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: