Az elkövetkezendő évek egyik nagy egészségügyi kihívása minden bizonnyal a szuperbaktériumok elleni küzdelem lesz. Az antibiotikumoknak ellenálló bacilusok kialakulásáért valamennyire mindannyian felelősök vagyunk, de valamit azért tehetünk is a rezisztens kórokozók visszaszorításának érdekében.
Ebben a kellemes téli időszakban menetrendszerűen terjednek a különféle felső és egyéb légúti betegségek, megfázás, influenza és a többi nyavalya. Ilyenkor persze több gyógyszert is tömünk magunkba, többek között antibiotikumokat, sokszor sajnos teljesen feleslegesen. Az antibiotikum túlzott használata ugyanis az egyik legfőbb oka a rezisztens baktériumok kialakulásának és rohamos terjedésének. A másik az állattenyésztésben szintén túlméretezett antibiotikumos kezelések száma, de ez ellen nem igazán tehetünk semmit, hacsak nem vagyunk állatorvosok. Abban viszont lehet beleszólásunk, hogy mit veszünk be, főleg akkor ha nem is orvosi javaslatra kezdjük magunkat innen-onnan szerzett antibiotikumokkal kúrálgatni.
Az antibiotikum-rezisztencia a darwini természetes szelekció alapján juttatja előnyhöz az ellenállóvá váló baktériumokat, amelyek már évezredek óta alakítanak ki védelmi mechanizmusokat az őket elpusztítani akaró kémiai anyagokkal szemben. Ezek az anyagok származhatnak más baktériumoktól vagy gombáktól, mint például az 1928-ban felfedezett penicillin esetében. A rezisztensé vált bacilusok sikeresen ki tudják védeni az antibiotikumok támadását, így aztán előnyt szereznek a nem ellenálló törzsekkel szemben, és míg utóbbiak elpusztulnak az antibiotikumnak köszönhetően, addig az előbbiek vígan szaporodhatnak tovább valahol a torkunk mélyén.
Az ellenállás kialakulását mutáció okozza, és mivel a baktériumok nagyon gyorsan szaporodnak, az ellenálló képesség is gyorsan terjed. Minél több antibiotikumot használunk, annál nagyobb esélyt adunk a baciknak, hogy ellenálló képességet szerezzenek maguknak. Ez pedig már ma is igen komoly gondot jelent, a jövő pedig még ennél is feketébbnek látszik. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése szerint évente nagyjából 700 ezer ember hal meg a rezisztens baktériumok miatt, de ez a szám simán 10 millióra is emelkedhet 2050-re, ha minden változatlan marad, vagyis, ha továbbra is minden bajunkat antibiotikumokkal próbáljuk orvosolni.
A WHO nemrég külön felhívta a nagyvilág figyelmét arra, hogy növelni kellene az emberek tájékozottsági szintjét az antibiotikumokkal és a rezisztenciával kapcsolatban. Brit kutatók a témában készített felmérése alapján erre tényleg nagy szükség lehet. A kutatók ugyanis különböző korú, nemű és iskolázottságú embereket kérdeztek az antibiotikum-rezisztenciáról, és eléggé siralmas képet kaptak a válaszok alapján. A megkérdezettek többségének például fogalma sem volt arról, hogyan működnek az antibiotikumok, de azt sem tudták igazán, ki vagy mi lesz ellenálló a gyógyszerekre, és mitől alakul ki a rezisztencia. Persze, legyinthetünk, hogy ezek britek, nyilván hülyék, de nem vennék rá mérget, hogy itthon jobb válaszok születnének.
Mindenesetre itt van néhány fontos tudnivaló, amit nem árt észben tartani, ha valahogy el szeretnénk kerülni az antibiotikum-apokalipszist:
Először is nem mi leszünk ellenállók az antibiotikumokra, hanem a baktériumok, amelyeket aztán tovább is adhatunk másoknak.
Az nem segít, ha az előírtnál kevesebb antibiotikumot szedünk, és ezzel megszakítjuk a kezelést, még akkor sem, ha már jobban érezzük magunkat. Így ugyanis a gyógyszer nem öli meg az összes baktériumot, azok tovább szaporodhatnak, és könnyebben rezisztensé válhatnak a kevés mennyiségű antibiotikum jelenlététől. Persze, ha nem bakteriális fertőzésre, tehát feleslegesen szedünk antibiotikumot, akkor jobb minél előbb abbahagyni.
Még egyszer: az antibiotikumok kizárólag a baktériumok ellen hatásosak, a vírusos megbetegedések ellen, mint például a nátha vagy az influenza nem. A WHO felmérése szerint az emberek 64 százaléka ezt rosszul tudja, és ez nem igazán jó arány.
Lehetőség szerint soha ne szedjünk be maradék vagy beteg nagymamától eltulajdonított antibiotikumokat. Egyrészt a lejárt szavatosságú gyógyszerek könnyebben ellenállóvá teszik a kórokozókat, másrészt sokféle antibiotikum létezik, és lehet, hogy a nagyi gyógyszere nem gyógyítja meg a mi bajunkat, viszont segíthet a baktériumoknak rezisztensé válni.
Az amúgy is súlyos helyzeten az sem segített, hogy pár hónappal ezelőtt egy kínai kutatócsoport a colistin nevű antibiotikumra ellenálló baktériumokat talált. A colistin ugyanis az egyik legerősebb antibiotikumnak számít, amit csak végső esetben szoktak bevetni a makacskodó kórokozókkal szemben. Szóval nagyjából a B-tervnek is lőttek, már csak ezért is ajánlott elkezdeni a fenti tanácsok komolyan vételét.
Persze a tudósok sem tétlenkednek, és teljes erőbedobással keresik a megoldást az antibiotikumnak ellenálló baktériumok terjedésének megállítására. Pont egy évvel ezelőtt amerikai és német kutatók fedeztek fel egy teixobactin névre keresztelt molekulát, amely többféle baktérium ellen hatásosnak bizonyult, és egyelőre nem találtak a szernek ellenálló bacilusokat. Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársai pedig arra jöttek rá nemrégiben, hogy a rezisztens baktériumok ugyan bizonyos anyagokkal szemben ellenállóvá válnak, ugyanakkor más készítményekre sokkal érzékenyebbek lesznek. Így különböző antibiotikumokat párosítva a szuperbaktériumok is legyőzhetőek lehetnek. Szóval egyáltalán nem biztos, hogy kihalunk a közeljövőben az antibiotikum-rezisztencia miatt, de azért ajánlott odafigyelni arra, hogy mikor és hogyan szedjük be ezeket a gyógyszereket.
