Éppen 46 évvel ezelőtt szállt le az Apollo–11 a holdra, és tette meg Neil Armstrong azt a bizonyos lépést. Ez az emberiség számára valóban nagy lépés viszont nem történt volna meg egy amerikai programozónő segítsége nélkül.
Minden sikeres űrhajós mögött egy szintén sikeres nő áll. Jó, ez így nyilván hülyeség, de ebben az esetben igaz. Margaret Hamilton programozó-mérnök és csapata ugyanis annyira jó szoftvert készítettek az űrhajóhoz, hogy az a váratlan hibákat is képes volt kivédeni. Enélkül lehet, hogy kudarcba fulladt volna az első ember holdra lépése.
Az Apollo–11 űrhajót vezérlő számítógép szoftverének elkészítése a Margaret Hamilton vezette MIT-s csapat feladata volt. Ez a program volt a felelős a navigációért és a holdraszállásért. A landolás közben viszont egy kisebb zavar történt, ugyanis az egyik radar, amely a holdra érkező modul főegységhez való visszatérését hivatott segíteni és magához a landoláshoz semmi köze sincsen, elkezdte adatokkal bombázni a vezérlő számítógépet. A vezérlő ennek következtében túlterhelté kezdett válni, és nem tudta elvégezni a holdraszálláshoz szükséges műveleteket.
Hamilton azonban előrelátó volt, és beleírta a programba ezt a lehetőséget is, így a számítógép sikeresen kiszűrte a felesleges adatokat. A számítókép ráadásul úgy volt programozva, hogy automatikusan és azonnal újraindult, de már a zavaró radar adatai nélkül. Később kiderült, hogy a radart egy hibás ellenőrző lista miatt, a legénység tévedésből aktiválta. Margaret Hamilton és kollégái azonban mindenre gondoltak a kódolás közben, és ezért minden lehetséges hibát beleírtak a programba.
Hamilton munkája elismeréséért kitüntetést kapott a NASA-tól. Ma, 78 évesen saját, Hamilton Technologies elnevezésű cégét vezet, amelyet 1986-ban alapított.
Régebben amúgy teljesen megszokott volt, hogy nők számítógépes programokat írjanak, hogy ez miért változott meg, arról ebben a korábbi posztban olvashat az, akit érdekel.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: