Igencsak vegyes volt a fogadtatása annak a hírnek, hogy az Apple és a Facebook béren kívüli juttatásként petesejtfagyasztást finanszírozna női alkalmazottai számára. A két óriáscég azonban nem igazán vette a fáradtságot, hogy utánanézzen az eljárás kockázatainak.
Az Apple és a Facebook tehát jövő évtől egy eléggé sajátos juttatást adna nőnemű munkavállalóinak, eszerint 20 ezer dollár értékig fizetnék a petesejtek lefagyasztásának költségeit. Ráadásul ezt nem egészségügyi okból tennék, hanem azért, hogy a nők minél később mehessenek szülni, ha éppen a karrierjüket szeretnék a családalapítás elé helyezni.
Ez azonban Ricki Lewis amerikai genetikus szerint a szaporodásbiológia összetettségének teljes mértékű semmibe vétele a két cég részéről. Lewis a PLoS szabad hozzáférésű folyóirat egyik blogján arra hívja fel a figyelmet, hogy a petesejt lefagyasztása több olyan kockázattal jár, amelyeket az Apple és a Facebook döntéshozói valószínűleg figyelmen kívül hagytak.
Az eljárás ugyanis veszélyes lehet mind a nőkre, mind pedig a lefagyasztott petesejtből később megszülető gyerekekre is. Az amerikai Genetikai és Társadalmi Központ közleménye szerint például a petesejtfagyasztásnak olyan káros hatásai lehetnek, mint a meddőség, a rák vagy éppen a halál. Lewis ehhez még hozzátesz egy nem éppen elhanyagolható problémát: nem igazán tudjuk az okát annak, hogy az idősebb petesejtek miért jelennek meg gyakrabban hibás kromoszómaszámmal.
Az anyai életkor-hatás azonban nagyon is valós jelenség, az extra vagy hiányzó kromoszómákkal beérő petesejtek gyakorisága 35 éves életkor fölött bizony egyre csak emelkedik. Egy, a negyvenes éveiben járó nőnek például sokkal nagyobb az esélye arra, hogy valamilyen triszómiás rendellenességgel, mondjuk Down-szindrómával születik gyereke, mint egy húszas éveiben járónak.
Az anyai életkor-hatás magyarázatára még a ’60-as évek végén született egy teória, amelyet Lewis csak záptojás-elméletnek nevez, de az orvostudomány inkább gyártósor-hipotézisként ismeri. Eszerint azok a petesejtek halmozzák fel a legtöbb hibát, amelyek a leghosszabb időt töltik el a petefészekben. A petesejtek termelése már a magzati időszak ötödik hónapjában elkezdődik, így aztán egy terhes nő magában hordozza azt a petesejtet is, amelyből akár a jövőbeni unokája is lehet. Nem sokkal a születés előtt nagyjából egymillió petesejtje van a magzatnak, a pubertáskor elérése idejére ez a mennyiség kb. 400 ezerre csökken.
A petesejtek pedig a sejtosztódás egy korai szakaszában várakoznak szépen a sorukra, hogy a petefészekből kikerülve majdan találkozzanak egy arra kószáló hímivarsejttel, és az átkereszteződés (crossing over) során a kromoszómáik DNS-szakaszokat cseréljenek egymással. A gyártósor-hipotézis egyik feltevése szerint az idősebb petesejteknél kevésbé működik jól a kromoszómák átkereszteződése, és ezért lesz több vagy kevesebb kromoszómájuk a ciklus végén.
A Washington Állami Egyetem munkatársai viszont egy nemrég megjelent tanulmányban megcáfolták ezt a feltevést. A kutatók több mint nyolcezer petesejtnél vizsgálták az átkereszteződéseket, és arra jutottak, hogy az átkereszteződés mértéke valamennyire eltérő a különböző petefészkekből származó petesejteknél, de még az azonos petefészekből származóknál is. A lényeg viszont az, hogy a kutatók nem találtak semmilyen kapcsolatot a petesejtek vagy a nők életkora és az átkereszteződések mértéke között.
Az anyai életkor-hatás magyarázatát tehát máshol kell keresni. A legújabb elmélet szerint egy cohesin nevű fehérje lehet a ludas, ez a protein a sejtosztódást segíti azzal, hogy összetartja a kromoszómákat. Az idősödő nőknél a cohesin szintje csökkenhet, ami egyenlőtlen sejtosztódáshoz és hibás kromoszómaszámhoz vezethet. Mindez egyelőre még tesztelés alatt van, szóval csak annyi a biztos, hogy senki sem tudja az anyai életkor-hatás okát, és ezt nem ártott volna a Facebook és az Apple döntéshozóinak figyelembe venni.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: