Rossz hírek következnek a vegyszermentes életben hívők számára, vegyi anyagok nélkül ugyanis nem igazán tudnánk élni. Aggodalomra viszont semmi sem ad okot,amíg minden szabályozottan és ellenőrzötten működik.
Sokan, amikor meghallják a vegyszer kifejezést, hanyatt-homlok menekülnek, pedig vegyszereket eszünk, iszunk és lélegzünk be nap mint nap. Ennek a tömeges utálatnak valószínűleg az lehet az oka, hogy a vegyi anyagok szinte kizárólag a káros, veszélyes és egészségtelen jelzőkkel szerepelnek a hírekben, a reklámokban és ennek nyomán a mindennapi közbeszédben is.
Nem igazán hallani olyan vegyszerekről, amelyek megküzdenének a fertőzésekkel, segítenék a növények növekedését vagy a motorok működését. Ezeknek a vegyszereknek ugyanis megvan a maguk neve: antibiotikum, műtrágya és motorolaj. Mindennek az eredménye pedig az lett, hogy egy nagy rakás tévhit rakódott le az agyakban a vegyi anyagokkal kapcsolatban. Az I fucking love science nevezetű, tudományos ismeretterjesztő portál szerencsére megpróbálja helyretenni ezeket az igen népszerű tévedéseket:
1. Lehet vegyszermentesen élni
Annak ellenére, hogy egy csomó termék így hirdeti magát, az a kifejezés, hogy vegyszermentes, nem más, mint egy szimpla hülyeség. Minden, beleértve az ételt, amit megeszünk, az italokat, amelyeket megiszunk vagy a levegőt, amelyet belélegzünk, szóval minden vegyi anyagokból tevődik össze. Teljesen mindegy, hogy valakinek csak ökogazdálkodásából származó élelmiszerekből vagy feldolgozott ételekből áll össze az étrendje, minden esetben kemikáliákat fog fogyasztani.
2. A mesterségesen előállított vegyi anyagok veszélyesek
Az tehát egészen biztos, hogy a vegyszermentes élet nem igazán kivitelezhető, így aztán marad a kérdés: vajon a természetes vegyi anyagokkal tényleg jobban járunk, mint a szintetikus kemikáliákkal? Az a helyzet, hogy nem igazán. Az ugyanis nem mond semmit egy vegyi anyag veszélyességéről, hogy a természetben megtalálható vagy éppen egy laborban lett összetákolva. A méreginjekcióknál használt, mesterségesen előállított tiopentál-nátrium például nagyjából annyira mérgező, mint a mandula, alma és sok egyéb növény magjában található amigdalin. Kizárólag az elfogyasztott mennyiség az, amely miatt az első egy veszélyes méregnek számít, míg a második egészséges gyümölcsök része lehet.
3. A szintetikus vegyszerek rákot okoznak
A hírekben sokszor elhangzik, hogy kutatók valamilyen kapcsolatot találtak bizonyos vegyszerek és rák vagy más betegségek kialakulása között. Néha pedig egyenesen azt állítják, hogy egy vegyi anyag bizonyosan rákot okoz, esetleg gyógyítja azt. Gyakrabban viszont ezek a híradások a tudósok következtetéseinek csak egy részét fedik le, amikor a kutatásokban arról van szó, hogy bizonyos vegyszerek jelenléte (pozitív vagy negatív) hatással van a betegségre. Ezt pedig korrelációnak nevezik, és nem feltétlenül jelent ok-okozati összefüggést. Az autizmussal diagnosztizáltak száma például korrelál a biotermékek értékesítésével, vagyis mindkettő hasonló mértékben növekszik. Ez persze nem jelenti azt, hogy aki nem fogyaszt biotermékeket, az védve lenne az autizmustól.
4. A vegyszerek jelenléte egy időzített bomba
Az időzített bomba kifejezést az angolszászok használják nagy szeretettel, és arra utalnak ezzel, hogy a minket egyre nagyobb mennyiségben elárasztó vegyszerek előbb vagy utóbb szörnyű katasztrófát okoznak. Igen ám, de mi folyamatosan egy nagy rakás vegyszerszer között élünk azóta, hogy az első élet egy vegyi koktélban megjelent a Földön. De akkor mi lehet annak az oka, hogy sokkal tudatosabbak lettünk a környezetünkben lévő kemikáliákkal kapcsolatban? Ezt részben a technológia fejlődésének köszönhetjük, amely segítségével percek alatt kis mennyiségű vegyi anyag bárhol kimutatható.
5. Egy szabályozatlan és ellenőrizetlen kísérlet alanyai vagyunk
Az utolsó tévelygés már erősen egy összeesküvés-elméletre hajaz, ám itt mindenképpen meg kell jegyezni, hogy a vegyi anyagok gyártása és megsemmisítése nagyon is ellenőrzött és szabályozott. Minden új szintetikus vegyi anyag, amely élelmiszer-összetevőként kerülne felhasználásra egy sor biztonsági teszten megy keresztül mielőtt engedélyeznék a használatát. Az új gyógyszerek pedig még ennél is szigorúbb klinikai vizsgálatokon kell, hogy átessenek. Az egyetemeken és az iparban dolgozó vegyészeknek pedig muszáj betartaniuk ezeket a szigorú szabályokat, ha újabb vegyi anyagokat szeretnének előállítani.
szerintem is. 🙂
Értelek. Köszönöm, hogy megosztottad a véleményedet.
Aki “vegyszermentes” életmódra törekszik, igyekszik tisztában lenni azzal, hogy mit kerül.
Az egészségre ártalmas szintetikus vegyszerek tömeges, évtizedeken át tartó használatát.
A szóhasználatra vonatkozó tudományos okfejtés jogos. Valóban vegyszernek minősül a szó tudományos értelmében a természetes összetevő is. Magam is elgondolkodok ezentúl az -általam is gyakran- használt kifejezés módosításán.
Viszont idéznék Neked a wikipedia, toxikológia részéről: “A világon nagyjából 10 millió különböző szerkezetű vegyi anyagot tartanak nyilván, és ebből 100000 kereskedelmi forgalomban is lévő, engedélyezett szer. Az emberiség létszáma 35 évenként megkétszereződik, és ennyi ember élelmiszerrel történő ellátása csak a kemizáció további fokozásával érhető el, az alternatív „biokultúra” csak igen kevesek kiváltsága. Ebből következik, hogy néha ismeretlen vegyi hatású anyagok is jelentős számban és koncentrációban kerülnek be az emberi szervezetbe.
Az ipari vegyületek, a műtrágyaféleségek, a különféle gyomirtó- és növényvédőszerek, a növényi kórokozók ellen szolgáló permetezőszerek, a tartósítószerek, a szerves oldószerek, a műanyagipar közti- és végtermékei mind-mind potenciális veszélyforrások.
Nem hagyható figyelmen kívül az indokolatlanul nagy és egyre nagyobb mértékben növekvő gyógyszerfogyasztás veszélye sem.
Továbbá figyelembe kell venni, hogy a különböző toxikus anyagok egymás hatását additíve erősíthetik, így súlyos következményekkel jár például az élvezeti szer-alkohol-tartósítószer-ipari ártalom-gyógyszer kombinációja, mert ilyen esetben a közvetlen szervkárosodás, teratogenitás, karcinogén hatás, embriotoxicitás stb. mind érvényesülhet.”
A cikked szerint ez badarság!? Szerinted? 🙂
Üdvözlettel: GreenLove
azt azért nem merném állítani, hogy minden, ami a polcokon van, az pont a legjobb, de van különbség puffasztott chips és puffasztott chips között is. akkor sem jár jól a gyermek, ha csak puffasztott chipset eszik, és akkor sem, ha csak bioalmát. a hangsúly az arányokon és a mennyiségeken kellene, hogy legyen, és nem azon, hogy valami szintetikus vagy természetes. de ezt nem csak az élelmiszerekre értem, ezért sem szerencsés leegyszerűsíteni bioalmára vagy puffasztott chipsre. (bár tök jó leírni azt, hogy puffasztott chips) és, igen, ha már valami mellőzésével képzeli el valaki az életét, legalább tudja, hogy mi az 🙂
Ebben mi a rossz hír a “vegyszermentes életmódot” folytatóknak? 🙂 Az, hogy tudományosan véve helytelenül használják a vegyszermentes szót?
“Az tehát egészen biztos, hogy a vegyszermentes élet nem igazán kivitelezhető, így aztán marad a kérdés: vajon a természetes vegyi anyagokkal tényleg jobban járunk, mint a szintetikus kemikáliákkal? Az a helyzet, hogy nem igazán.”
Tehát szerinted teljesen mindegy, hogy mit használunk? Ami a polcokon van, az úgy jó, ahogy van, és felesleges ezen aggódni? Nem jár jobban a gyerekem, ha megeszik egy bioalmát, mintha megenne egy -kalóriában ugyanannyi- puffasztott, ízesített chipset?
Érdekel a véleményed, mert ez a cikk, ebben a formában azt sugallja, hogy a tudatos életmódot folytatók feleslegesen folytatják ezt az életmódot.
Üdvözlettel: GreenLove
szia, nem, nem egyik sem. röviden arról lenne itten szó, hogy egy vegyszer (vegyi anyag, kemikália stb.) nem feltétlen jelent veszélyt, még akkor sem, ha történetesen egy szintetikus anyagról van szó. persze vannak káros vegyszerek, de ezek közül több anyag a természetben is megtalálható. ezeket el is fogyasztod a bioalmával, csak éppen nem bírsz megenni egyszerre annyi bioalmát, hogy az abban található veszélyes kemikália ki tudja fejteni káros hatását.
Szió!
Te (illetve a cikk eredeti írója) most a szintetikus vegyszerek használata mellett kampányolsz, vagy csupán szétcsavarod a vegyszer szó jelentését és használatát?
Véleményed szerint teljesen mindegy, hogy valaki bioalmát, vagy kalóriában ugyanannyi, figurás puffasztott chipset fogyaszt?
Véleményed szerint a “káros vegyszer” kifejezés egy jelzővel ellátott szó, vagy egy szűkítés egy csoporton belül?
Várom válaszod. 🙂 További jó blogolást kívánok: GreenLove