Dupla X

Igencsak vegyes volt a fogadtatása annak a hírnek, hogy az Apple és a Facebook béren kívüli juttatásként petesejtfagyasztást finanszírozna női alkalmazottai számára. A két óriáscég azonban nem igazán vette a fáradtságot, hogy utánanézzen az eljárás kockázatainak.

Az Apple és a Facebook tehát jövő évtől egy eléggé sajátos juttatást adna nőnemű munkavállalóinak, eszerint 20 ezer dollár értékig fizetnék a petesejtek lefagyasztásának költségeit. Ráadásul ezt nem egészségügyi okból tennék, hanem azért, hogy a nők minél később mehessenek szülni, ha éppen a karrierjüket szeretnék a családalapítás elé helyezni.

Ez azonban Ricki Lewis amerikai genetikus szerint a szaporodásbiológia összetettségének teljes mértékű semmibe vétele a két cég részéről. Lewis a PLoS szabad hozzáférésű folyóirat egyik blogján arra hívja fel a figyelmet, hogy a petesejt lefagyasztása több olyan kockázattal jár, amelyeket az Apple és a Facebook döntéshozói valószínűleg figyelmen kívül hagytak.

(tovább…)

Rossz hírek következnek a vegyszermentes életben hívők számára, vegyi anyagok nélkül ugyanis nem igazán tudnánk élni. Aggodalomra viszont semmi sem ad okot,amíg minden szabályozottan és ellenőrzötten működik.

Sokan, amikor meghallják a vegyszer kifejezést, hanyatt-homlok menekülnek, pedig vegyszereket eszünk, iszunk és lélegzünk be nap mint nap. Ennek a tömeges utálatnak valószínűleg az lehet az oka, hogy a vegyi anyagok szinte kizárólag a káros, veszélyes és egészségtelen jelzőkkel szerepelnek a hírekben, a reklámokban és ennek nyomán a mindennapi közbeszédben is.

(tovább…)

Míg régebben a nők szép számmal képviseltették magukat az számítástechnika úttörői között, addig mára szinte nagyítóval kell keresni a női programozókat. A nagy változás valamikor a ’80-as években, a személyi számítógépek elterjedésével kezdődött.

A számítógép-tudomány eléggé férfiak uralta ágazatnak számít, azonban ez nem mindig volt így, ugyanis az első digitális számítógépek programozói között elég sok nőt találhatunk. Ada Lovelace angol grófnő és matematikus például a világ első számítógépes programozójának számít, mivel feltehetőleg ő írta az első olyan algoritmust 1843-ban, amelyet egy gépnek kellett elvégeznie. Grace Hopper amerikai ellentengernagy és persze matematikus 1952-ben elkészítette az első fordítóprogramot, a szintén amerikai Frances Allen pedig új módszereket fejlesztett ki a fordítóprogramok optimalizálására a ’60-as és a ’70-es években. Allen volt mellesleg az első nő, aki megkapta a számítástechnika Nobeljének számító Turing-díjat 2006-ban.

(tovább…)